Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Az energiaháború

   Egyre komolyabb hullámokat ver a február végén kirobbant orosz-ukrán háború. Azon a csendesnek induló napon mindenki azt hitte, hogy nem történt semmi különös, csak egy ország megtámadott egy másikat. Valljuk meg őszintén, hogy mi, akik Európa kebelén hajtjuk álomra a fejünket, láttunk már pár ilyet az elmúlt években, így nagyon nem is ütötte meg az ingerküszöbünket. Még örültünk is, hogy volt végre egy új téma, amin lehetett rágódni, mert a covid őrület már kezdett unalmassá válni. Vírusszakértőből mindenki egy csapásra hadmérnök lett, és jöttek a jobbnál jobb konteók. A háború már átlépte a 100. napot, és még mindig nem tudják, hogy mikor lesz vége.

Bővebben...

Menni vagy maradni?

   Egy jól összeszedett írást találtam az Indexen, a külföldön tapasztalt magyaroktól, érdemes elolvasni, pedig én alapvetően nem vagyok híve ezeknek a "külföldön élni magyarként" összehasonlításoknak.    Miért? Egész egyszerűen azért, mert szerintem külföldön élni nem jobb, vagy rosszabb, hanem más, és mielőtt valaki nekiindul az idegennek ezzel kellene tisztában lennie. Minden társadalom eltér attól, mint amihez szoktunk, alkalmazkodni tudni kell, megvannak a pozitívumai és hátrányai egyaránt. Sehol nem a kánaán fogad, tenned kell azért, hogy előrébb juss, vagy hogy egyáltalán megállj a lábadon.

Bővebben...

A szelek szárnyán

   Napjainkban állandó témát biztosít az egyes körök által fenntartott klímahiszti. Az emberek folyamatosan a „holnap mind meghalunk” állapotban lebegnek, és mindig valami új tömeghisztériának megfelelő pánikkeltéssel riogatnak a világvégéről. Tény, hogy van benne valami, hiszen egy olyan bolygón élünk, ahol korábban kipusztultak a dinoszauruszok, tehát gyaníthatóan ránk is ez a sors vár, de a folyamatosan zengett „24. órában vagyunk” szöveg eléggé visszás.

   Nem a probléma felvetésével van a gond, hanem a problémára adott válaszokkal. Mindig az aktuális lobbi szervezetek kénye kedve szerint alakul a „végső megoldás”.

Bővebben...

A népek barátsága

   A cikk megírásához az adott ihletet, hogy egy nem Magyarországon született ismerősömmel beszélgettünk a magyarokról. Ő is azt az általánosan kialakult nézetet vallja, amit oly sokan gondolnak rólunk a nagyvilágban. Mégpedig azt, hogy a magyar egy pesszimista nép. Szerintem azonban ez nem igaz. Mindössze arról van szó, hogy mi nem szeretünk senkit.

Bővebben...