Szokásunkhoz hűen csapjuk fel kedvenc történelemkönyvünket, és lapozzunk bele! Aki egy kicsit jártas a témában annak folyamatosan ott motoszkálhat a fejében, hogy ami most történik, azt én már láttam valamikor, valahol. Nem kell a hadtudományok doktorának lenni ahhoz, hogy átlássuk a helyzetet, de ha nem értünk hozzá, akkor inkább csendben kéne maradni.
Elemezgessük hát az elmúlt egy évet, és nézzük meg, hogy mi várható.
Hiába a Kijev mellett gyülekező, egymillió fős, modern nyugati fegyverekkel felszerelt hadsereg, amelyik csak arra vár, hogy egy kíméletlen ellentámadással kisöpörje az oroszokat Ukrajnából, Európa Tehetséges Mr. Ripley-ére lassan rászámolnak a keleti fronton. Ilyenkor pedig a találgatásoknak van ideje. Hogy mikor ülnek le tárgyalni a felek a tűzszünetről és milyen lesz az új, maradék Ukrajna?
Az újságíró halála az, amikor a cikkei rosszul öregszenek. A fél éve zajló orosz-ukrán háború nagyon sok újságíró halálát hozta el. Nekem szerencsém volt. Abban is, hogy nem éreztem szükségét, úgy mint egyesek, hogy napi szinten hozzam az okosságokat, de abban is, hogy amit idáig mondtam az bejött. Ami a leglényegesebb, hogy mindenről van írásos emlék, így könnyen ellenőrizhető.
Kezdjük a legelején. Február 24. Most már mindenki megjegyezte egy életre. Pedig még pár nappal előtte is sokan csak legyintettek rá.
A háború egy szörnyű dolog. Ha a részese vagy, az még szörnyűbb. A háborúból a legjobb kimaradni, de van, amikor ez nem megy. Akaratodon kívül a részesévé válsz. Egy globális háborúból pedig nem is lehet kimaradni. Részese vagy a világ körforgásának, így akármi történik, hatással lesz rád is. Mindenkire.
A farkasok kora elhozta nekünk a globális háborút.
Szokásomhoz hűen ismét kiéneklek a kánonból. Az már egyértelmű, hogy az orosz-ukrán konfliktus már kezd a közvélemény számára unalmassá válni, ezért próbálnak új híreket kreálni. Előjöttek újra az UFO-k, de bedobták a köztudatba egy új világjárvány rémét is. Egyik sem ugrotta meg a szintet, úgyhogy tovább kell keresgélni. Természetesen most is csak a vakrepülés megy.
Aki eddig csak olvasott tőlem, az most élőben is megnézhet, ugyanis egy elég izgalmas beszélgetést sikerült megejtenünk Stier Gábor Oroszország szakértővel, a fent nevezett témában. A beszélgetés Kroó Zita és Ambrózy Áron moderálása mellett zajlott.
Szokták mondani, hogy az ember képzelete nem ismer határokat. Nos ez nem igaz. Az emberek többségének képzelete ugyanis csak nagyon szűk határok között tud mozogni. Alapvetően az ember lehetőségeit behatárolja az, hogy minden, amit elképzel el van helyezve térben és időben, valamint rendelkezik anyaggal. Mielőtt nagyon mély, filozófiai mélységekben merülnénk, inkább pontosítok.
A háborúnak vége. Lépjünk túl rajta. Sokáig rágódni nincs értelme, mert aki késlekedik az megy a történelem süllyesztőjébe. Gyorsan kell cselekedni, mert aki időt nyer, az életet nyer. Nekünk pedig nincs időnk azon álmélkodni, hogy mi történik. A jelenlegi harcmezőn ezekben a pillanatokban lép túl a háború. A kezdeti politikai csatározások egyik napról a másikra a csatatéren folytatódtak véres emberáldozatokat követelve. Ezrek haltak meg látszólag értelmetlenül, de ami ezután fog jönni, ahhoz képest minden eddigi csak szolid előjáték volt.
