Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Carter doktrína

   Itt az idő, hogy újra kiénekeljek a kánonból, bár most nem olyan egyértelműek a törésvonalak, mint eddig. Mondanám, hogy a jelenleg zajló háborúról lesz szó, mivel azonban ebben a percben is több mint 30 helyen dörögnek a fegyverek a világ különböző pontjain, így szükségszerűen lejjebb kell szűkítenem a kört.    Az Irán elleni katonai agresszióra gondolok.    Már szerintem ezzel sokaknál borítom a bilit, de sebaj.    Ahhoz, hogy megértsük az egészet, pár évet vissza kell mennünk az időben. Nem sokat, nagyjából 50 évet. Onnantól kezdve van igazából komolyan vehető konfliktus a Közel-Keleten, amit azóta sem sikerült megoldani. 1971-ben történt ugyanis, hogy a britek kivonultak a térségből, és bedobták a gyeplőt a lovak közé. Ekkor lett független a későbbi Egyesült Arab Emírségek, és ekkor szerezte meg Irán azt a megyét, amiről mellékelem a térképet. Ez az Abumusa megye, amelynek birtoklása hatással van az egész Hormuzi-szorosra, ami jól látszik. Ennek a megyének a hovatartozása miatt robbant ki a mostani háború. Véleményem szerint ennek a megyének a megszerzése miatt küldte rá az USA Izraelt Iránra, és most ezért szállt be nyíltan a konfliktusba. Ez egyébként egy 7500 lakossal rendelkező kis megye (ez látható a térképen), mindössze pár szigetből áll, de stratégiailag a legfontosabb az egész térségben. A címben szereplő doktrína már 1980-ban megfogalmazta Irán számára, hogy ne merje rossz célra használni a szigeteket.    „Bármely külső erő kísérletét arra, hogy megszerezze az ellenőrzést a Perzsa-öböl felett, az USA létérdeke elleni intézett támadásnak fogja tekinteni. Bármilyen szükséges eszközzel, akár katonai erő alkalmazásával is visszaverjük ezt.” Fogalmazta meg az elnök.    Az 1980 és 1988 között zajló irak-iráni háború is többek között a szigetek birtoklásáért zajlott. Akkor még jelentős amerikai támogatással iraki oldalon, de amikor Husszein 1992-ben magánakció keretein belül próbálta megszerezni a területet a trónjával fizetett, úgyhogy nem egyszerű a történet.    Most tehát újra a megye hovatartozása a kérdés. Az atomerőműveket nyugodtan elfelejthetjük. Nagyjából Gleiwitz-cel vannak egy polcon. Trump célja a világ újrafelosztása. Kanada és Grönland megszerzése is ezért került elő. Most konkrét lépések is történtek, és mindenki összecsinálja magát, és farkast kiált! Teljesen jogosan. Évek óta a farkasok korát éljük. Nem a jó és a gonosz háborúja dúl, csak farkasok és bárányok vannak.

Bővebben...

Európa véres pajzsa

   Az egész történet valamikor a XIII. században kezdődött, és napjainkban egy újabb fejezet kezdődött.    Európa nyugati népei úgy gondolták, hogy a védelmüket kelet-európai segédnépekkel oldják meg. Az eredeti ötlet valószínűleg onnan indult, hogy a mongol hódítás megtört ezeken a népeken, és már nem jutott el olyan erővel a nyugati végekre.

Bővebben...

Földrajzi anomáliák

   Mindent, ami eddig a szívünknek kedves volt, az már a múlté! Bebizonyítjuk, hogy a Föld nem gömbölyű! Igaz nem is lapos, még mielőtt valaki azt hiszi, hogy meghülyültünk. Korábban már tettünk utalásokat a Földkörtére, úgyhogy rendszeres nézőinket ez nem fogja váratlanul érni. A műsor gerincét a síkbeli ábrázolás fogja adni, úgyhogy maradunk a térképeknél, és igyekszünk kellő komolysággal bemutatni a földrajzi anomáliákat.

Bővebben...

Csak a számok nem hazudnak! (videó)

   A Churchillnak tulajdonított mondat szerint, kétféle hazugság létezik, a szemenszedett hazugság, és a statisztika. Hogy valóban ő mondta, arról már vita van, ezért inkább maradjunk annyiban, hogy a számok nem hazudnak. Mindenki más viszont igen.    A népszámlálások körülötti anomáliákat tárgyaljuk ki, hogy a statisztikai adatokban milyen szintű csúsztatások vannak, és ezekkel milyen rombolást lehet végrehajtani. A csalások szemmel láthatók, de ez sajnos senkit nem hat meg.

Bővebben...

Terra incognita 2. rész

   Elértük a földtányér szélét, és nem estünk le. Van ott valami nagy, amivel nem igazán tudunk mit kezdeni. Hatalmas terület, kevés lakos, és városok a semmi közepén. Ezeket elemezzük, és megállapítjuk, hogy ha ez valakinek a tudatalattija, akkor az egy nagyon beteg ember. Viszont az az igazi férfi, aki az asszonyról egy egész várost nevez el.

Bővebben...

Hányfelé laknak tótok?

Földkórosok 3. adása.

„Ha a tótokat cserben hagyta a legtermészetesebb patrónusok, a krumpli; ha megharagudott rájuk a föld, a mostoha anyjuk, és nem hozott nekik termést; ránk, testvéreikre, a magyarokra hárul a kötelesség.” Mondta anno Mikszáth Kálmán.

De mi melyik tótokról fogunk beszélni? Becsapós, mert van egy pár ebben a szláv tengerben.

Bővebben...

Most akkor ki a gyarmat?

A Földkórosok 1. adása Dél-Amerikával foglalkozik. Brazília és Uruguay függetlenné válásának története, ahogy a két ország sorsának alakulása egy időre összekapcsolódik, majd újra különválik.

Bővebben...

Vae victis!

   Itt az ideje, hogy újra kiénekeljek kicsit a kánonból.    Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kezdett fellépni egy olyan dolog, ami a Covid sokadik hónapjában lépett fel, és találóan a „Covid-fáradság” nevet kapta. Kezdett az embereknek elegük lenni abból, hogy minden a vírusról szól, attól függetlenül, hogy a saját életét már jó ideje nem befolyásolja. Sok ember meghalt, egy keveset ismert közülük, de a döntő többségét nem.

Bővebben...

Újra a farkasok koráról

   Mikor legutóbb az általam elnevezett korszakot, a farkasok korát elemeztem, úgy fejeztem be, hogy szép lassan kirajzolódik, hogy ki van a farkasok, és ki a bárányok között.    Most már egyre tisztábban látszik az a két tömb, amire a világ szétosztódott. Ismét a világ újrafelosztását láthatjuk, ahogy ez korábban már megszokott volt. A hegemón túl régóta volt hatalmon, és a feltörekvők igyekeznek megdönteni a hatalmát. Ez az állatvilágban is így van, mivel az alárendeltek rendszeresen lázadnak az alfahím ellen, több-kevesebb sikerrel.

Bővebben...

Ha harc, legyen harc

   Szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy ha kijelentem, hogy a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háborúban új fejezet kezd íródni. No nem azért, mert az elmaradt herszoni áttörés helyett, most Harkovnál végre sikerült az ukránoknak sikereket elérni, hanem a puha háborút innentől kezdve elfelejthetjük.

   Úgy érzem, hogy az oroszok Harkovnál rendesen elszámolták magukat. Mondjuk ez nem csak az én privát véleményem, hanem szabad szemmel is jól látszik, hogy változott a leányzó fekvése.

Bővebben...