Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Európa elrablása

   Eljöttek a nehéz idők. Most lenne szükség az erős emberekre. Legalábbis nekünk európaiaknak. Ugyanis a világ tele van erős emberekkel, csak nekünk nem jutott belőle. Az új világrendben mi kimaradtunk az osztogatásból. Lehet, hogy azért, mert eddig Európa kiváltságos helyzetben volt. Nem volt konkurencia, mert az erős emberek erről a kontinensről irányították az egész világ sorsát. Ezek az idők azonban már elmúltak. Jobb lesz megbarátkoznunk a gondolattal, hogy az új világrend kártyapartijában nem hozzánk kerülnek az erős lapok.

Bővebben...

A farkasok kora

   Szokták mondani, hogy az ember képzelete nem ismer határokat. Nos ez nem igaz. Az emberek többségének képzelete ugyanis csak nagyon szűk határok között tud mozogni. Alapvetően az ember lehetőségeit behatárolja az, hogy minden, amit elképzel el van helyezve térben és időben, valamint rendelkezik anyaggal. Mielőtt nagyon mély, filozófiai mélységekben merülnénk, inkább pontosítok.

Bővebben...

A nevenincs háború

   Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megmondjuk, 2022. február 24-e be fog kerülni a történelemkönyvekbe. Hogy milyen felütéssel, arról még sejtésünk se lehet, hiszen senki sem tudhatja, hogy ez az egész incidens meddig fog tartani, és mi lesz a vége. A hetven és a harminc éves háború is csak utólag kapta a nevét, ahogy az első világháborút csak a második után keresztelték át az addigi Nagy Háborúról. Ezek nem meglepő dolgok, hiszen az elemzés már az utókor dolga, ők látják komplexen az egészet.

Bővebben...

Félreértett mesék

Ismeritek a KerekMese yt csatornáját? Tegnap kb felrobbant az összes ellenzéki lap Tomi családja című meséjüktől, ami rasszista meseként jelent meg jó néhány cikkben. Mire eljutottam odáig, hogy megnézzem mi verte ki a biztosítékot a nagyon liberálisoknál, már csak személyi igazolványos azonosítás után tehettem meg, ugyanis a csatorna engedett a nyomásnak és felnőttesítette az epizódot...

Bővebben...

Az emberiség megérett a pusztulásra

   A történelemben vannak időszakok amikről vajmi keveset tudunk. Az ókorban sok olyan társadalom létezett, amiről mindössze annyit lehet tudni, hogy volt. A régészek találnak használati tárgyakat, töredékeket, mindenféle emberi tevékenységre utaló nyomot, ami alapján feltételezhetjük, hogy az adott helyen emberek éltek.

Bővebben...

Miért jó a migráció?

   Szokták mondani, hogy a téma az utcán hever, csak le kell érte hajolni. A migráció kérdése sajnos nem engedi meg, hogy csak úgy elmenjünk mellette. Ahogy rendszeres olvasóim már megszokhatták tőlem, olyan módon fogom ezt a témát újra boncolgatni. Egyszer már feldobtam az asztalra, és bemutattam, hogy mi magyarok miért utasítjuk el zsigerből a migrációt,

Bővebben...

A tettek mezeje

   Úgy gondoltam, hogy még várok egy kicsit, hogy mi fog történni, és meg akarom látni, hogy mi forrja ki magát, aztán rájöttem, hogy semmi értelme. Mindenki ezt teszi. Várnak, és lesik a sült galambot. Az viszont nem olyan rendes, hogy tényleg belerepüljön a szánkba. Mégis mire várunk? Aki azt mondja, hogy nem jött el az idő, az hazudik.

Bővebben...

Húzzunk határt Erdély és Románia között!

   Egy mondat vitaindítónak. Erdély nem Románia, de nem is Magyarország! Hogy miért mondom ezt? Mert ez az igazság! Attól, hogy nem ezt akarjuk hallani, attól még ez lesz. Az a baj velem, hogy szeretem kimondani a dolgokat, attól függetlenül, hogy mást gondolok, mint a többiek, és ez valószínűleg nem is tetszik mindenkinek.

Bővebben...