Lassan kezd mániámmá válni a török időkkel való példálózás, de mit tegyek? Teljesen olyan időket élünk, mint akkor. Aki ezt nem látja be, annak érdemes lenne egy kicsit jobban elmerülnie a történelem tanulmányozásában. Ebben próbálok egy kicsit segíteni.
Úgy voltam vele, hogy nem csinálok úgynevezett „mérföldköveket”, de most valami olyan történt, ami előtt illik kalapot emelni. A fanyalgóknak címzett írásom ugyanis elérte célját, és igen komoly olvasótábort szerzett magának. Csak ezt az egy írást 10.000-en olvasták el eddig.
Megvan egy újabb vármegye. Hont volt a következő áldozat. Ha úgy veszem, kész van az úgynevezett „első kötet”, hiszen fent van 24 vármegye. Ez már az egyharmada a teljesnek. Még nagyon sok van vissza, és nem lesz egyszerű, de ettől függetlenül élvezem a munkát, és minden egyes vármegyét újabb kihívásnak veszek.
Ismét egy kis átalakításról tudok beszámolni, és ezért mondom mindig, hogy érdemes ide folyamatosan visszatérni. Látványos változás lett, hogy megújultak a megosztás gombok, így már több közösségi oldalon is meg lehet osztani a bejegyzéseket, és jóval egyszerűbb. Neked csak egy gombnyomás, nekem pedig egy visszajelzés, hogy tetszik az, amit csinálok.
895-ben a nem sokkal korábban alakult magyar törzsszövetség elhatározta, hogy megtámadja a Duna menti bolgárok birodalmát, mely a Balkán hegységtől a Tiszáig tartott. Az okokat, és az előzményeket már egy másik tanulmányomban kitárgyaltam, ahol arról is volt szó, hogy a magyar seregek egyike a bolgárok főseregével vette fel a harcot a Duna mentén.
