Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtára 1892, 1907, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.
  • Szolnok-Doboka vármegye
  • Fogaras vármegye
  • Torontál vármegye
  • Zólyom vármegye
  • Belovár-Kőrös vármegye
  • Szilágy vármegye
  • Sáros vármegye
  • Bereg vármegye
  • Sopron vármegye
  • Ung vármegye
  • Szeben vármegye
  • Beszterce-Naszód vármegye
  • Szatmár vármegye
  • Torda-Aranyos vármegye
  • Tolna vármegye
  • Nógrád vármegye
  • Hunyad vármegye
  • Esztergom vármegye
  • Maros-Torda vármegye
  • Hajdú vármegye
  • Szabolcs vármegye
  • Gömör és Kis-Hont vármegye
  • Zemplén vármegye
  • Bihar vármegye
  • Trencsén vármegye
  • Temes vármegye
  • Békés vármegye
  • Heves vármegye
  • Fiume város
  • Turóc vármegye
  • Fejér vármegye
  • Csík vármegye
  • Moson vármegye
  • Verőce vármegye
  • Csanád vármegye
  • Lika-Korbava vármegye
  • Csongrád vármegye
  • Pozsony vármegye
  • Máramaros vármegye
  • Liptó vármegye
  • Szepes vármegye
  • Zágráb vármegye
  • Baranya vármegye
  • Krassó-Szörény vármegye
  • Alsó-Fehér vármegye
  • Nyitra vármegye
  • Kis-Küküllő vármegye
  • Varasd vármegye
  • Kolozs vármegye
  • Hont vármegye
  • Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
  • Zala vármegye
  • Arad vármegye
  • Bars vármegye
  • Abaúj-Torna vármegye
  • Brassó vármegye
  • Vas vármegye
  • Udvarhely vármegye
  • Ugocsa vármegye
  • Komárom vármegye
  • Borsod vármegye
  • Pozsega vármegye
  • Veszprém vármegye
  • Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
  • Bács-Bodrog vármegye
  • Győr vármegye
  • Szerém vármegye
  • Modrus-Fiume vármegye
  • Háromszék vármegye
  • Somogy vármegye
  • Nagy-Küküllő vármegye
  • Árva vármegye

72 vármegye

Kővári László vagyok. A weboldalam Magyarország és Horvátország 72 vármegyéjét mutatja be az 1910-es határok mentén, de a mai állapotoknak megfelelően, földrajzi, történelmi, gazdasági, etnikai és turisztikai szempontból.

Az oldalról

72 vármegye - Kővári László

Az oldalon felhasznált források, útikönyvek, gazdaságföldrajzi és más idevágó témákkal foglalkozó, számtalan nyomtatott, és internetes forrás biztosítja, hogy a leírások hitelesek legyenek. A felhasznált 100 évvel ezelőtti írások természetesen a korabeli adatközlésben segítenek, és a 72 vármegye nem ezen kiadások reprint változata. Csak tematikájában hasonlít rájuk, és a megjelenésük után keletkezett űrt hivatott betölteni, ugyanis az ezekben megjelent leírások után nem született hasonló alkotás.

A vármegyék mindegyikének a tematikája ugyanaz, és ez a következőképpen épül fel.

Földrajz

A vármegyék földrajzi bemutatásánál a területek 1910-es határok közti állapotai kerülnek leírásra. A földrajzi nevek a tájegységek magyar nevei, természetesen figyelembe véve, hogy mivel a Kárpát-medencét egységként kezelem, a korabeli kifejezéseket kell használnom. Ennek megfelelően például az ország közepére nem kerülhet az úgynevezett „Északi-középhegység”, Valamint az „Alföld”, aminek a világ összes alföldjéhez hasonlóan van normális neve, mindenhol Nagy-Magyar-alföldként szerepel. A hegy- és vízrajzot ugyanis nem politikai határok határozzák meg.

Gazdaság

A bányászati és ipari tevékenységeknél elsősorban azokat említem meg, ahol nagy múltra visszatekintő jelentős tevékenység folyt. Nem térek ki külön a helyi kommunista iparfejlesztésekre, csak akkor, ha ennek a második, de főként az első világháború előtti időszakban is már voltak kézzel fogható jelei, és csak ezeknek a fejlesztéseknek a továbbviteléről van szó. Esetleg akkor, ha a vármegye gazdasági életére komoly hatással van.

Történelem

A vármegyék története csak az 1950-es megyerendezésig foglalkozik részletesen a vármegyékkel. Legfőképp azért csak eddig, mert itt számolták fel teljesen a vármegyerendszert. Mindenhol a vármegye területén történt fontosabb események kerülnek bemutatásra, illetve az ahogy az adott vármegye területe változott az évek során. Kiemelten kezelem az Árpád-kori történelmet, az Anjou-kort, a hódoltság korát, a Rákóczi- illetve a ’48-as szabadságharc eseményeit, valamint az 1920-as országcsonkítás vármegyére gyakorolt hatását.

Népesség

A vármegyék nemzetiségi adatai 1890-től vannak feltüntetve. Az egyedülálló 2001-es nemzetiségi adatok kiszámolásánál a nemzeti népszámlálási adatokat vettem figyelembe, de a vármegyék, és járásaik 1910-es határai voltak a mértékadók. Több esetben azonban módosítanom kellett a határokon. Hiszen települések olvadtak össze, melyeket nem lehetett külön kezelni. Természetesen azoknál a településeknél ahol külön lehetett venni az időközben közigazgatásuk alá kerülő kisebb településeket, azokat mindenhol leválasztottam. A nagyobb települések korábban hozzájuk tartozó, de időközben önállóvá vált településeit viszont visszacsatoltam, és adataikat is így közlöm. A nemzetiségi adatok százalékos közlése kerekítés utáni. Továbbá nem minden népszámlálás nem veszi külön a ruszin és az ukrán nemzetiséget, így mindenhol kénytelen voltam összevonni őket, és ruszinként feltüntetni. Más okból, de szintén összevonásra került a cseh és a morva nemzetiség, valamint a horvátok és a bunyevácok. De itt szerepel még az is, hogy hogyan változtak az arányok a vizsgált 111 évben.

Települések

A jelentős települések közé azokat sorolom, amelyek vármegye, illetve járási székhelyek voltak 1910-ben. Továbbá jelentősebb ipari, kulturális, vagy idegenforgalmi tevékenységet folytatnak, vagy folytattak, esetleg a lakosainak száma megkívánja.

Turizmus

A látnivalók listája természetesen egyik vármegyénél sem teljes. Ráadásul mindenkinek más az érdeklődési köre, így mindenki számára más lehet fontos. Amik szerepelnek a felsorolásban csak kedvcsinálónak tettem be, elsősorban azokat, amiket szerintem semmiképp se hagyjunk ki egy esetleges utazás során.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Turóc vármegye
Bács-Bodrog vármegye
Belovár-Kőrös vármegye
Ung vármegye
Kis-Küküllő vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Zólyom vármegye
Komárom vármegye
Gömör és Kis-Hont vármegye
Pozsega vármegye
Torda-Aranyos vármegye
Máramaros vármegye
Abaúj-Torna vármegye
Hajdú vármegye
Hunyad vármegye
Sáros vármegye
Maros-Torda vármegye
Pozsony vármegye
Tolna vármegye
Borsod vármegye
Szepes vármegye
Veszprém vármegye
Békés vármegye
Szolnok-Doboka vármegye
Zágráb vármegye
Arad vármegye
Verőce vármegye
Brassó vármegye
Fogaras vármegye
Trencsén vármegye
Fejér vármegye
Szatmár vármegye
Árva vármegye
Temes vármegye
Varasd vármegye
Bereg vármegye
Sopron vármegye
Fiume város
Krassó-Szörény vármegye
Modrus-Fiume vármegye
Szilágy vármegye
Somogy vármegye
Szerém vármegye
Kolozs vármegye
Csík vármegye
Alsó-Fehér vármegye
Szeben vármegye
Esztergom vármegye
Hont vármegye
Torontál vármegye
Liptó vármegye
Zemplén vármegye
Zala vármegye
Szabolcs vármegye
Nagy-Küküllő vármegye
Bihar vármegye
Háromszék vármegye
Csongrád vármegye
Beszterce-Naszód vármegye
Lika-Korbava vármegye
Bars vármegye
Vas vármegye
Nógrád vármegye
Ugocsa vármegye
Udvarhely vármegye
Moson vármegye
Heves vármegye
Nyitra vármegye
Csanád vármegye
Győr vármegye
Baranya vármegye

Vármegyék

A Szent Korona országának vármegyéi

A történelmi Magyarországot bemutató művek majdnem mindegyike azonos témakörben mozog. Könyvtárnyi irodalom született már az ezeréves haza bemutatására, de egyik sem tud elszakadni a káros beidegződésektől. Jelen mű azonban megpróbálja ezt a lehetetlennek tűnő dolgot. Hiánypótló próbál lenni egy olyan témában, ahol jelentős személyek, sokat, és nagyokat alkottak. Nem egyszerű, de az idő remélhetőleg a szerzőt igazolja. Azért is, mert úgy mutatja be a történelmi Magyarországot, ahogy az elmúlt száz évben senkinek sem jutott eszébe bemutatni.

Támogassa az oldalt

Amit eddig láttott, az korántsem teljes. Ahhoz azonban, hogy az lehessen, szükségem van a segítségére. Támogatásával tovább tudom fejleszteni az oldalt, együtt tudjuk megvalósítani ezt a hiánypótló alkotást.
Amennyiben támogatna, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.

Kapcsolat

Küldjön üzenetet

Az űrlap segítségével felveheti velem
a kapcsolatot, vagy küldhet e-mailt!

info@72varmegye.eu
72varmegye.eu

Név
E-mail
Üzenet