Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.
  • Borsod vármegye
  • Torontál vármegye
  • Szilágy vármegye
  • Lika-Korbava vármegye
  • Gömör és Kis-Hont vármegye
  • Bars vármegye
  • Békés vármegye
  • Verőce vármegye
  • Krassó-Szörény vármegye
  • Kolozs vármegye
  • Zágráb vármegye
  • Udvarhely vármegye
  • Szerém vármegye
  • Kis-Küküllő vármegye
  • Brassó vármegye
  • Abaúj-Torna vármegye
  • Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
  • Modrus-Fiume vármegye
  • Ugocsa vármegye
  • Bereg vármegye
  • Csík vármegye
  • Nógrád vármegye
  • Fiume város
  • Beszterce-Naszód vármegye
  • Heves vármegye
  • Fogaras vármegye
  • Hunyad vármegye
  • Veszprém vármegye
  • Sáros vármegye
  • Szolnok-Doboka vármegye
  • Csongrád vármegye
  • Tolna vármegye
  • Zólyom vármegye
  • Hont vármegye
  • Szabolcs vármegye
  • Trencsén vármegye
  • Somogy vármegye
  • Temes vármegye
  • Szatmár vármegye
  • Fejér vármegye
  • Árva vármegye
  • Szepes vármegye
  • Maros-Torda vármegye
  • Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
  • Győr vármegye
  • Turóc vármegye
  • Ung vármegye
  • Belovár-Kőrös vármegye
  • Baranya vármegye
  • Háromszék vármegye
  • Sopron vármegye
  • Pozsony vármegye
  • Esztergom vármegye
  • Hajdú vármegye
  • Vas vármegye
  • Torda-Aranyos vármegye
  • Máramaros vármegye
  • Pozsega vármegye
  • Zala vármegye
  • Nyitra vármegye
  • Csanád vármegye
  • Szeben vármegye
  • Alsó-Fehér vármegye
  • Bács-Bodrog vármegye
  • Moson vármegye
  • Liptó vármegye
  • Zemplén vármegye
  • Varasd vármegye
  • Komárom vármegye
  • Nagy-Küküllő vármegye
  • Arad vármegye
  • Bihar vármegye

72 vármegye

Kővári László vagyok. A weboldalam Magyarország és Horvátország 72 vármegyéjét mutatja be az 1910-es határok mentén, de a mai állapotoknak megfelelően, földrajzi, történelmi, gazdasági, etnikai és turisztikai szempontból.

Az oldalról

72 vármegye - Kővári László

Az oldalon felhasznált források, útikönyvek, gazdaságföldrajzi és más idevágó témákkal foglalkozó, számtalan nyomtatott, és internetes forrás biztosítja, hogy a leírások hitelesek legyenek. A felhasznált 100 évvel ezelőtti írások természetesen a korabeli adatközlésben segítenek, és a 72 vármegye nem ezen kiadások reprint változata. Csak tematikájában hasonlít rájuk, és a megjelenésük után keletkezett űrt hivatott betölteni, ugyanis az ezekben megjelent leírások után nem született hasonló alkotás.

A vármegyék mindegyikének a tematikája ugyanaz, és ez a következőképpen épül fel.

Földrajz

A vármegyék földrajzi bemutatásánál a területek 1910-es határok közti állapotai kerülnek leírásra. A földrajzi nevek a tájegységek magyar nevei, természetesen figyelembe véve, hogy mivel a Kárpát-medencét egységként kezelem, a korabeli kifejezéseket kell használnom. Ennek megfelelően például az ország közepére nem kerülhet az úgynevezett „Északi-középhegység”, Valamint az „Alföld”, aminek a világ összes alföldjéhez hasonlóan van normális neve, mindenhol Nagy-Magyar-alföldként szerepel. A hegy- és vízrajzot ugyanis nem politikai határok határozzák meg.

Gazdaság

A bányászati és ipari tevékenységeknél elsősorban azokat említem meg, ahol nagy múltra visszatekintő jelentős tevékenység folyt. Nem térek ki külön a helyi kommunista iparfejlesztésekre, csak akkor, ha ennek a második, de főként az első világháború előtti időszakban is már voltak kézzel fogható jelei, és csak ezeknek a fejlesztéseknek a továbbviteléről van szó. Esetleg akkor, ha a vármegye gazdasági életére komoly hatással van.

Történelem

A vármegyék története csak az 1950-es megyerendezésig foglalkozik részletesen a vármegyékkel. Legfőképp azért csak eddig, mert itt számolták fel teljesen a vármegyerendszert. Mindenhol a vármegye területén történt fontosabb események kerülnek bemutatásra, illetve az ahogy az adott vármegye területe változott az évek során. Kiemelten kezelem az Árpád-kori történelmet, az Anjou-kort, a hódoltság korát, a Rákóczi- illetve a ’48-as szabadságharc eseményeit, valamint az 1920-as országcsonkítás vármegyére gyakorolt hatását.

Népesség

A vármegyék nemzetiségi adatai 1890-től vannak feltüntetve. Az egyedülálló 2001-es nemzetiségi adatok kiszámolásánál a nemzeti népszámlálási adatokat vettem figyelembe, de a vármegyék, és járásaik 1910-es határai voltak a mértékadók. Több esetben azonban módosítanom kellett a határokon. Hiszen települések olvadtak össze, melyeket nem lehetett külön kezelni. Természetesen azoknál a településeknél ahol külön lehetett venni az időközben közigazgatásuk alá kerülő kisebb településeket, azokat mindenhol leválasztottam. A nagyobb települések korábban hozzájuk tartozó, de időközben önállóvá vált településeit viszont visszacsatoltam, és adataikat is így közlöm. A nemzetiségi adatok százalékos közlése kerekítés utáni. Továbbá nem minden népszámlálás nem veszi külön a ruszin és az ukrán nemzetiséget, így mindenhol kénytelen voltam összevonni őket, és ruszinként feltüntetni. Más okból, de szintén összevonásra került a cseh és a morva nemzetiség, valamint a horvátok és a bunyevácok. De itt szerepel még az is, hogy hogyan változtak az arányok a vizsgált 111 évben.

Települések

A jelentős települések közé azokat sorolom, amelyek vármegye, illetve járási székhelyek voltak 1910-ben. Továbbá jelentősebb ipari, kulturális, vagy idegenforgalmi tevékenységet folytatnak, vagy folytattak, esetleg a lakosainak száma megkívánja.

Turizmus

A látnivalók listája természetesen egyik vármegyénél sem teljes. Ráadásul mindenkinek más az érdeklődési köre, így mindenki számára más lehet fontos. Amik szerepelnek a felsorolásban csak kedvcsinálónak tettem be, elsősorban azokat, amiket szerintem semmiképp se hagyjunk ki egy esetleges utazás során.

Csongrád vármegye
Háromszék vármegye
Gömör és Kis-Hont vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Bars vármegye
Nógrád vármegye
Abaúj-Torna vármegye
Szeben vármegye
Pozsega vármegye
Torda-Aranyos vármegye
Fiume város
Udvarhely vármegye
Arad vármegye
Belovár-Kőrös vármegye
Zemplén vármegye
Sopron vármegye
Bereg vármegye
Szolnok-Doboka vármegye
Hont vármegye
Verőce vármegye
Nagy-Küküllő vármegye
Bihar vármegye
Modrus-Fiume vármegye
Fejér vármegye
Zala vármegye
Kis-Küküllő vármegye
Ung vármegye
Heves vármegye
Temes vármegye
Kolozs vármegye
Fogaras vármegye
Szatmár vármegye
Borsod vármegye
Tolna vármegye
Pozsony vármegye
Varasd vármegye
Somogy vármegye
Békés vármegye
Trencsén vármegye
Máramaros vármegye
Turóc vármegye
Vas vármegye
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Szilágy vármegye
Komárom vármegye
Csík vármegye
Zágráb vármegye
Baranya vármegye
Hajdú vármegye
Szepes vármegye
Hunyad vármegye
Alsó-Fehér vármegye
Bács-Bodrog vármegye
Szabolcs vármegye
Torontál vármegye
Liptó vármegye
Győr vármegye
Krassó-Szörény vármegye
Ugocsa vármegye
Szerém vármegye
Nyitra vármegye
Sáros vármegye
Csanád vármegye
Veszprém vármegye
Brassó vármegye
Beszterce-Naszód vármegye
Moson vármegye
Esztergom vármegye
Zólyom vármegye
Maros-Torda vármegye
Lika-Korbava vármegye
Árva vármegye

Vármegyék

A Szent Korona országának vármegyéi

A történelmi Magyarországot bemutató művek majdnem mindegyike azonos témakörben mozog. Könyvtárnyi irodalom született már az ezeréves haza bemutatására, de egyik sem tud elszakadni a káros beidegződésektől. Jelen mű azonban megpróbálja ezt a lehetetlennek tűnő dolgot. Hiánypótló próbál lenni egy olyan témában, ahol jelentős személyek, sokat, és nagyokat alkottak. Nem egyszerű, de az idő remélhetőleg a szerzőt igazolja. Azért is, mert úgy mutatja be a történelmi Magyarországot, ahogy az elmúlt száz évben senkinek sem jutott eszébe bemutatni.

Támogassa az oldalt

Amit eddig láttott, az korántsem teljes. Ahhoz azonban, hogy az lehessen, szükségem van a segítségére. Támogatásával tovább tudom fejleszteni az oldalt, együtt tudjuk megvalósítani ezt a hiánypótló alkotást.
Amennyiben támogatna, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.

Kapcsolat

Küldjön üzenetet

Az űrlap segítségével felveheti velem
a kapcsolatot, vagy küldhet e-mailt!

info@72varmegye.eu
72varmegye.eu

Név
E-mail
Üzenet