Kővári László vagyok. A weboldalam Magyarország és Horvátország 72 vármegyéjét mutatja be az 1910-es határok mentén, de a mai állapotoknak megfelelően, földrajzi, történelmi, gazdasági, etnikai és turisztikai szempontból.
72 vármegye - Kővári László
Az oldalon felhasznált források, útikönyvek, gazdaságföldrajzi és más idevágó témákkal foglalkozó, számtalan nyomtatott, és internetes forrás biztosítja, hogy a leírások hitelesek legyenek. A felhasznált 100 évvel ezelőtti írások természetesen a korabeli adatközlésben segítenek, és a 72 vármegye nem ezen kiadások reprint változata. Csak tematikájában hasonlít rájuk, és a megjelenésük után keletkezett űrt hivatott betölteni, ugyanis az ezekben megjelent leírások után nem született hasonló alkotás.
A vármegyék mindegyikének a tematikája ugyanaz, és ez a következőképpen épül fel.
A vármegyék földrajzi bemutatásánál a területek 1910-es határok közti állapotai kerülnek leírásra. A földrajzi nevek a tájegységek magyar nevei, természetesen figyelembe véve, hogy mivel a Kárpát-medencét egységként kezelem, a korabeli kifejezéseket kell használnom. Ennek megfelelően például az ország közepére nem kerülhet az úgynevezett „Északi-középhegység”, Valamint az „Alföld”, aminek a világ összes alföldjéhez hasonlóan van normális neve, mindenhol Nagy-Magyar-alföldként szerepel. A hegy- és vízrajzot ugyanis nem politikai határok határozzák meg.
A bányászati és ipari tevékenységeknél elsősorban azokat említem meg, ahol nagy múltra visszatekintő jelentős tevékenység folyt. Nem térek ki külön a helyi kommunista iparfejlesztésekre, csak akkor, ha ennek a második, de főként az első világháború előtti időszakban is már voltak kézzel fogható jelei, és csak ezeknek a fejlesztéseknek a továbbviteléről van szó. Esetleg akkor, ha a vármegye gazdasági életére komoly hatással van.
A vármegyék története csak az 1950-es megyerendezésig foglalkozik részletesen a vármegyékkel. Legfőképp azért csak eddig, mert itt számolták fel teljesen a vármegyerendszert. Mindenhol a vármegye területén történt fontosabb események kerülnek bemutatásra, illetve az ahogy az adott vármegye területe változott az évek során. Kiemelten kezelem az Árpád-kori történelmet, az Anjou-kort, a hódoltság korát, a Rákóczi- illetve a ’48-as szabadságharc eseményeit, valamint az 1920-as országcsonkítás vármegyére gyakorolt hatását.
A vármegyék nemzetiségi adatai 1890-től vannak feltüntetve. Az egyedülálló 2001-es nemzetiségi adatok kiszámolásánál a nemzeti népszámlálási adatokat vettem figyelembe, de a vármegyék, és járásaik 1910-es határai voltak a mértékadók. Több esetben azonban módosítanom kellett a határokon. Hiszen települések olvadtak össze, melyeket nem lehetett külön kezelni. Természetesen azoknál a településeknél ahol külön lehetett venni az időközben közigazgatásuk alá kerülő kisebb településeket, azokat mindenhol leválasztottam. A nagyobb települések korábban hozzájuk tartozó, de időközben önállóvá vált településeit viszont visszacsatoltam, és adataikat is így közlöm. A nemzetiségi adatok százalékos közlése kerekítés utáni. Továbbá nem minden népszámlálás nem veszi külön a ruszin és az ukrán nemzetiséget, így mindenhol kénytelen voltam összevonni őket, és ruszinként feltüntetni. Más okból, de szintén összevonásra került a cseh és a morva nemzetiség, valamint a horvátok és a bunyevácok. De itt szerepel még az is, hogy hogyan változtak az arányok a vizsgált 111 évben.
A jelentős települések közé azokat sorolom, amelyek vármegye, illetve járási székhelyek voltak 1910-ben. Továbbá jelentősebb ipari, kulturális, vagy idegenforgalmi tevékenységet folytatnak, vagy folytattak, esetleg a lakosainak száma megkívánja.
A látnivalók listája természetesen egyik vármegyénél sem teljes. Ráadásul mindenkinek más az érdeklődési köre, így mindenki számára más lehet fontos. Amik szerepelnek a felsorolásban csak kedvcsinálónak tettem be, elsősorban azokat, amiket szerintem semmiképp se hagyjunk ki egy esetleges utazás során.
A „…mi lett volna, ha…” játékok a történelemben sosem szerencsések, és nincs is sok értelmük. Viszont mindig mindenki eljátszik a gondolattal, hogy mi alakult volna másként, ha egy adott sorsfordító dolog kimaradt volna a történelem sodrából. Nekem is vannak ilyen játékaim. Ezek kerültek bele ebbe a részbe.
A Szent Korona országának vármegyéi
A történelmi Magyarországot bemutató művek majdnem mindegyike azonos témakörben mozog. Könyvtárnyi irodalom született már az ezeréves haza bemutatására, de egyik sem tud elszakadni a káros beidegződésektől. Jelen mű azonban megpróbálja ezt a lehetetlennek tűnő dolgot. Hiánypótló próbál lenni egy olyan témában, ahol jelentős személyek, sokat, és nagyokat alkottak. Nem egyszerű, de az idő remélhetőleg a szerzőt igazolja. Azért is, mert úgy mutatja be a történelmi Magyarországot, ahogy az elmúlt száz évben senkinek sem jutott eszébe bemutatni.
Amit eddig láttott, az korántsem teljes. Ahhoz azonban, hogy az lehessen, szükségem van a segítségére. Támogatásával tovább tudom fejleszteni az oldalt, együtt tudjuk megvalósítani ezt a hiánypótló alkotást.
Küldjön üzenetet
Az űrlap segítségével felveheti velem
a kapcsolatot, vagy küldhet e-mailt!
.jpg)
.JPG)
.jpg)
.jpg)
.JPG)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.JPG)
.jpg)
.jpg)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
