Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék

   Már többen a szememre vetették, hogy kedvenc mondásom, miszerint a történelem ismétli önmagát, elég kevés ahhoz, hogy épkézláb elméleteket gyártsunk. Javaslom azonban nekik, hogy nézzenek egy kicsit a múltba, és egy csomó jelenleg felmerült problémára azonnal választ kaphatnak. Mivel ezzel foglalkozok, látom, hogy korábban olyan dolgokat csináltak eleink, ami elgondolkodásra adhat okot.

Bővebben...

Az oláhok 100 legnagyobbika

   Találtam egy listát mely a 100 legnagyobb románt sorakoztatja fel. Őszinte leszek. Nem gyengén romános. A 2006-ban készült listába 29 történelmi személyiség illetve politikus, 26 művész, 15 tudós, 14 sportoló, 10 pap és 6 egyéb híresség jutott be. Egy nagyobb jelölttömegből lehetett kiválasztani a 100 megfelelőt, de úgy tűnt az oláhok nem bővelkednek megfelelő személyekben, hiszen jelölt lett Kossuth Lajos, Tőkés László, Markó Béla, Jeney Imre, Frunda György, Bölöni László és az atléta Szabó Gabriella is.

Bővebben...

A magyar-román polgárháború

  Alsó-Fehér vármegyénél mikor az 1848-49 forradalom és szabadságharcban betöltött szerepét elemezgetem, található egy pár megdöbbentő adat, de ez korántsem a teljes sor. Kutatásaim során találtam egy igen bőséges, és egyben igen megdöbbentő forrásanyagot. Olyan dolgok történtek, amik szerintem jó, ha az érdeklődők elé van tárva.

Bővebben...

Készítsük együtt az oldalt!

   Kedves olvasóim! Örülnék, ha ezután a sok támogatás után amit kaptam, egy újabbal bővítenénk a sort. Szeretném ha még többen csatlakoznának az oldal készítői közé. Eddig is elég sok képet kaptam közvetlen ismerőseimtől, de szeretném ha ez a kör bővülne, és olyanok is a rendelkezésemre bocsátanák képeiket, akiket személyesen még nem ismerek.

Bővebben...

Még egy gondolat az összelopott országról

   Mivel csak tegnap jutott eszembe, hogy tőlünk északra a január 1-e nem csak az új esztendő eljövetele miatt munkaszüneti nap, ezért gyorsan kedveskedek egy újabb bejegyzéssel a jó tót atyafiaknak.

   A címben nem véletlenül használom folyamatosan az „összelopott ország” formulát, hiszen nincs másról szó. Ez az ország innen-onnan úgy lett összelopkodva.

Bővebben...

Az összelopott ország

   A dátumokkal mindig hadilábon álltam. A születésnapokkal főként így vagyok. Főleg, ha egy olyan valakié, aki nem nagyon érdekel. Most azonban történt valami, ami eszembe juttatta, hogy volt pár napja egy születésnap, amiről illene valahogy megemlékezni. Igaz, nem valami kerek évfordulóról van szó, hiszen a 22. messziről se olyan, hogy mindenképp lépnem kellene az ügyben, de mit csináljak, ha egyszer fél Európa azon röhög, hogy Szlovákia megszületésének évfordulóján tartott katonai parádézás alkalmával, egy légvédelmi ágyúval, szétlőttek egy kandelábert.

Bővebben...

A fára rótt történelem

   Mikor belevágtam a téma utáni kutatatásba nem gondoltam, hogy ennyi ellentmondást találok, abban a botrányosan kis számú műben, ami egyáltalán veszi a fáradságot, és soraiból néhányat szentel az egyik legősibb kincsünk, a magyar rovásírás megismertetésére. Talán ez is az egyik ok, amiért ezt a témát választottam. A másik sokkal prózaibb.

Bővebben...