Europa nova térképen

   Itt most elemezni fogom Európa jövendőbeli határmódosulásait, amelyekre szerintem a legnagyobb esély van. Rajzoltam is hozzá egy új térképet, amelyen most már csak a megváltozott határok vannak feltüntetve. Erre a térképre nem került fel a Kaukázus vidéke, de mivel azt a korábbi írásomban is kitárgyaltam, így nem hagyom el. Kezdjük is innen. Elindulok tehát keletről, de igyekszem jelezni az időrendiséget, és azt, hogy mennyire valószínű a változás. A Kaukázus vidékén a milliónyi nemzetisége követhetetlen állapotokat teremt, de azért nem olyan nehéz megmondani a frankót, hiszen nagyjából kirajzolódtak az erőviszonyok. A senki által el nem ismert államok sora található a térségben, melyek csak arra várnak, hogy megtámogassák őket valahonnan. A térség kulcsállama Azerbajdzsán. A kőolajkincsnek köszönhetően rohamosan fejlődik, de Örményországgal valahogy nem bír. Hegyi-Karabah már jelenleg is de facto független állam, és nem valószínű, hogy valaha is megszerzi fölötte az irányítást. Inkább az elszakadás tűnik kézenfekvőnek. Ha viszont sikerül megtörni az örményeket, akkor a jelenleg Örményországhoz tartozó Szjounik tartomány elfoglalásával magához csatolja az azeriek lakta Nahicsevant. Akkor az sem elképzelhetetlen, hogy megszerzi Észak-Irán azeriek lakta területeit. Valószínűbbnek tartom azonban, hogy tevékenyen részt fog venni, a szintén egyoldalúan függetlenné váló Dagesztán önállósulási folyamatában. Elsősorban azért a több mint 100 ezer azeriért, akik az országban élnek. A terület északi részén azonban egy tömbben találunk jelentős számú oroszt, így lehet, hogy azok elszakadása nem jön létre. Ahogy Csecsenföld önállósulása is egyre csak tolódik. A második csecsen háborúval sikerült megtörni őket, és komoly külső támogatottság hiányában nem jöhet létre az önálló államuk. Egyetlen esélyük, ha Oroszország kimerül a többfrontos háborúban. Többek közt olyanokban, amilyeneket például Grúzia ellen folytat. Bár itt úgy tűnik sikereket fog elérni, és Dél-Oszétiát magához csatolja. Jelentősége nem nagyon van a területnek, de gyakorlatilag 1991-től inkább mondható Oroszország, mint Grúzia részének. Arról nem is beszélve, hogy Oroszország 2008-ban háborúzni is hajlandó volt miatta. Ahogy a Krímért is. Ez a legközelebb álló határmódosulás, amihez nem is kellett olyan nagy jóstehetség. Teljesen biztos voltam benne, hogy a Krím belátható időn belül Oroszország része lesz, és ez be is következett. Ahogy szintén Oroszországé lesz Ukrajna további 8 tartománya, Harkov, Luhanszk, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Zaporozsje, Herszon, Mikolajev és Odessza is. Ez utóbbi bekebelezése után pedig kézzelfogható közelségbe kerül az 1990 óta Moldáviától orosz segítséggel teljesen függetlenné váló Transznisztia (Dnyeszter Menti Köztársaság) Oroszországhoz való csatolása. Ahogy egyre inkább valószínű Oroszország és Fehéroroszország egyesülése. És akkor el is érkeztünk a mi határainkhoz. Itt már kissé képlékeny a dolog, de szerintem nem tévedek nagyot, és nem csak az irredentizmusom mondatja velem, hogy Kárpátalja, a Krímhez hasonlóan kiválik Ukrajnából. A darabokra hullás után, mikor Oroszország az ország teljes keleti, és déli részét elcsatolja, az IMF kölcsönből vergődő Ukrajnában a ruszinoknak sem lesz maradásuk, és az ott élő magyarokkal együtt csatlakoznak Magyarországhoz. További növekedést látok még keletről. Szerintem a székelyeknek is sikerül kiharcolniuk a függetlenségüket, és Székelyföld Magyarország exklávéjaként működne Romániától körülhatárolva. Magyarországhoz csatolhatónak látom még a Vajdaságot is. Szerbia egyre inkább ott is elveszti az irányítást, és ahogyan Koszovó is először csak elszakadt, úgy ez fog történni a Vajdasággal is. Egy rövid önálló élet után csatlakozik Magyarországhoz. Ahogyan Koszovó is beolvad majd Albániába. Albánia területgyarapodása azonban itt nem áll meg. Macedóniát ugyanis Bulgáriával felosztják egymást közt. Nyugat és északnyugat Macedónia albánok lakta része (Tetovo központtal) Albániához kerül a többi pedig egyesül Bulgáriával, akikkel olyan közeli rokonságot mutatnak, hogy sokan úgy vélik, hogy a macedónok voltaképpen bolgárok. Nem ússza meg a feldarabolást Bosznia-Hercegovina sem. Az északi és a keleti országrész (Boszniai Szerb Köztársaság) a szerbekhez kerül, a déli (Bosznia-hercegovinai Föderáció) pedig a horvátokhoz. Horvátország területi gyarapodása lenne még a Szerémség, ami a függetlenné váló Vajdaságból nyerne, amely mint említettem csatlakozik Magyarországhoz. Természetesen ez csak jelképes lenne, hiszen a 800 év unió nem múlik el nyomtalanul. A magyarok és a horvátok újra egymásra fognak találni, és egy erős dualista államot fognak létrehozni. Magyarország olyan szinten fog megerősödni, hogy ki fogja tudni harcolni Dél-Szlovákiában a magyarlakta területek autonómiáját, de ezek Magyarországhoz való csatolására már csekély esélyt látok. Kicsit visszaugorva még a Földközi-tenger keleti végébe, az egyébként földrajzilag Ázsiához tartozó, de Európa szerves részét képező Ciprusról se feledkezzünk meg. Két felé szakadása, már évekkel ezelőtt megtörtént. A görög-török konfliktus miatt a sziget egyesítése lehetetlen, az északiak viszont nem nagyon láthatnak más kiutat, mint a Törökországgal való egyesülést. Dél-Ciprus eddig is elvolt, és a gazdaságilag csak vergődő Görögországhoz való csatlakozás elég valószínűtlen.

   Hogy azért kissé megnyugtassam a kedélyeket, véleményem szerint a nyugatot sem fogják elkerülni a széthullások. Európai Unió ide vagy oda új államok vannak születőben. A legnagyobb esély Olaszország újból darabokra hullására van. Padánia (avagy Észak-Olaszország) már 1991 óta kacérkodik a kiválással. A gazdag északiak továbbra is nyűgnek tartják a csóró délieket. Amennyiben egy a jelenleginél erőteljesebb gazdasági válság köszönt be Olaszországba, úgy az állapot tarthatatlanná fog válni, és elkerülhetetlen lesz a két esetleg három vagy többfelé szakadás. Az északiak mellett Szardínia szigetének kiválását is látom. De nem lennék meglepve, ha Közép-Olaszországban a Pápai Állam újraszületne a kis Vatikánból. Ahogy a darabokra hullás következtében elfeledett régiók leválása is elég életszerű. Az egyébként is nagy önállóságú Dél-Tirol visszacsatolása Ausztriába a szétesés után megtörténhet. A gazdasági válság fogja szétszaggatni Spanyolországot is, ahol katalánok Katalónia, Valencia, a Baleári-szigetek és Andorra egyesülésével önálló államot alakítanak. Ugyanígy fog kiválni Baszkföld is, amely az utóbbi időben kissé visszavett, de előbb-utóbb önálló lesz, ebben biztos vagyok. Nem vagyok azonban biztos abban, hogy az említett két ország meg tudja-e majd szerezni északi részeit melyek jelenleg Franciaországhoz tartoznak. Szétesés látok Belgiumban is. A flamandok és a vallonok hamarosan külön utakon fognak járni. Az ok itt is gazdasági, ahogy Olaszországban, de itt dob rá egy lapáttal az is, hogy két különböző népről van szó, amelyik még csak nem is egy nyelvcsaládba tartozik, hiszen a flamandok germánok, a vallonok pedig új-latinok. Beolvadást nem látok, legalábbis Flandria részéről biztosan nem. Valloniát lehet, hogy bekebelezik a franciák. És elérkeztünk az Atlanti-óceánhoz. Egy ugrás még azért a csatornán túlra, hiszen Nagy-Britannia sem áll olyan erős lábakon, mint ahogy egyesek hiszik. Skócia kiválása az Egyesült Királyságból csak idő kérdése, de a sokak által előrevetített ír és észak-ír egyesülésre azért nem vennék mérget. Végezetül egy periférián lévő területről azért még essék szó. Szerintem Dánia és Grönland útja is hamarosan szétválnak. A világ legnagyobb szigete vagy önálló lesz, vagy Kanada részévé válik.