Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

A Kézdi-medence

   Háromszék központját a Felső-Háromszéki-medence foglalja el, melyet jelentékeny hegységek öveznek. A Torjai-hágó és a Torja-patak által elválasztva a Kászonig terjedő Torjai-hegység. Kászonon túl a Keleti-Kárpátok hatalmas határhegységnek része a Nemere-hegység terül el, amely az Ojtozi-hágóig tart, és a felőle fújó rettegett időszakos szél, mely a nevét is viseli, meghatározza az egész medence időjárását.

Bővebben...

Április (2018) bejegyzései

Az elmúlt hónap elsősorban valóban a frissítésről szólt. Öt bejegyzés kapott új illusztráció, így már egyre kevesebb van amihez nem tartozik kép. Amikor ezt az egész dolgot útjára indítottam akkor nem éreztem, hogy ez feltétlenül szükséges, mára viszont megváltozott a véleményem.

Bővebben...

Március (2018) bejegyzései

   Az elmúlt hónap ténylegesen a frissítésről szólt. Több régi bejegyzésem kapott új illusztrációt. A hónap blogbejegyzésénél például ez volt az ok a kiválasztásra. Az egyik alapírásom volt ez, melyben először elemeztem a népszámlálási őrületekkel kapcsolatos tapasztalataimat. Ez pedig A szemenszedett hazugság, és a statisztika című értekezésem volt.

Bővebben...

A történelem véletlenjei

   A történelem tele van furcsa történetekkel. Ez volt az ami miatt én annak idején megszerettem. Sokaknak csak az évszámok magolása az ami megmarad a történelemtanulásból, pedig jóval többről van szó. Mindig szoktam mondani, hogy a kor gyermeke sosincs tisztában azzal, hogy éppen „történelmet ír”, ugyanis a nagy sorsfordító események jelentős része, még csak véletlenül sem annak indult, mint ami végül lett belőle.

Bővebben...

Február (2018) bejegyzései

   Egyre több olyan bejegyzéshez kerül illusztráció, melyhez a megíráskor nem helyeztem el semmit . Egyrészt azért mert akkor nem éreztem szükségét, másrészt nem volt meg a technikai háttér ahhoz, hogy megfelelő kép kerüljön a szöveg mellé. Írásaim mellé igyekszek olyan képeket illeszteni melyeket én készítettem, és így próbálom még egyedibbé tenni a műveimet.

Bővebben...

Január (2018) bejegyzései

   Egy mozgalmas hónap kerül most lezárásra. A Címer rajzolás Facebook-oldalának elindítása mellett elindítottam egy új sorozatot is, mely Magyarország tájait mutatja be. Több makrorégiót fogok bemutatni az elkövetkező hónapokban, amihez saját rajzolású térképeket készítek. Ezeket a középkori térképek ihlették, és hasonlóan azokhoz madártávlatból mutatják be az adott területet.

Bővebben...

Beszterce-Naszód vármegye madártávlatból

   A hegyesebb vármegyék egyike. Hegyei a Keleti-Kárpátok hegyrendszeréhez tartoznak. Az északkelet-délnyugati irányban hasító Nagy-Szamos és a Beszterce folyók völgyei hegységeit 3 nagy csoportra osztják. Északi részében a Radnai-havasok, keleten a Borgói-hegység tömegei, délen a Kelemen-havasok széles háta emelkedik. Csak délkelet felé megy át a magas hegyvidék az Erdélyi-medence felgyűrődött alacsonyabb hegyeibe.

Bővebben...

Moldova Mare

   Egy korábban már megpendített húrt szeretnék újra megszólaltatni. A történelmi lant ugyanis ismét olyan dallamot játszik ami fülemnek igazán kedves. Azt mindenki kívülről fújja, hogy Erdély nem Románia. De, hogy a Kárpátok és Prut között elterülő Moldva sem az, már gondolom kevesebbeknek ismerős. Pedig ez így van. Történelmi mélypontra süllyedt Moldova és Románia viszonya.

Bővebben...

Lika véráztatta földje

   Az a több mint 70 várrom, mely Lika-Korbava vármegyében van, mind Magyarország történetéről mesél, én viszont helyszűke miatt sajnos nem tudom bemutatni mindet, csak egy részét.

   

Bővebben...

A Csíki- és a Gyergyói-medence

   Hazánk kistájait bemutató sorozatom első darabja Székelyföld keleti részét mutatja be pár mondatban. Illusztrációként egy olyan térképet rajzoltam ami a középkori térképekhez hasonlóan madártávlatból láttatja a tájat a szemlélővel.

   A két medencét köröskörül hatalmas hegységek veszik körül várfalként, mégis kifelé minden irányban átjárhatók a hegyek.

Bővebben...