Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Játékok

Trianon nélkül

Partium városainak etnikai viszonyai Trianon nélkül

   Ez régió is többpólusú, és nincs tényleges központja, mivel két nagyjából különálló részből áll össze. A Partium legnagyobb városa, és központi fekvése miatt úgymond fővárosa Nagyvárad (168 ezer lakos), míg a Bánát központja Temesvár (171 ezer lakos). Rajtuk kívül csak a két város között elterülő Arad (128 ezer) népessége haladja meg a százezret. Etnikai szempontból nem egyhangú, hiszen a középső vidékén található városok mindegyikében 90% fölötti a magyarság aránya, de északon már találunk jelentősebb számú ruszint illetve oláhot, délen pedig az oláhok mellett a rácok a domináns népcsoport. Huszt (14%) mellet a Maros és Tisza folyók közt elterülő Bánátban találunk nagyobb arányú németséget. Az említetteken kívül a többi nemzetiség száma és aránya nem igazán számottevő.

   A lengyelek és a bolgárok a Bánátban fordulnak elő, de a városokban csak pár százan vannak, és arányuk sehol sem jelentős. A csehek aránya mindössze Versecen, a horvátoké pedig csak Resicabányán éri el az 1%-ot. A tótoknak ellenben ez több településen is sikerül. A legnagyobb arányban Pécskán (2%) találjuk őket, de a legnagyobb számú közösség Nagybecskereken (1%) van. Az említettek mellet még Pancsova, Versec, Lugos és Resicabánya összlakosságából foglalnak el 1-1%-ot.

   Ezek után lássuk a régiókat, és a jelentősebb nemzetiségeket. Észak-Partiumban mint említettem a magyar mellett a ruszin a jelentős. Huszton például relatív többséget alkotnak, hiszen ők teszik ki a lakosság 47%-át. 38% magyar, és 14% német mellett. Ettől függetlenül csak Nagyszőllősön (4%) és Maramarosszigeten (1%) található jelentősebb közösségük. Az oláhok csak pár településen nincsenek jelentősebb számban, de igazán komoly arányt nem tud sehol felmutatni, mivel Huszt kivételével az összes városban a magyarság döntő többséget alkot, tehát arányuk 80% feletti. Számúk Máramarosszigeten (11%) a legtöbb, de arányuk Nagybányán (17%) a legmagasabb. Ezek mellett már csak Zilahon (10%) és Szatmárnémetiben (1%) haladják meg a 1%-ot.

   A középső régió a dél-partiumi. A Bihar vármegyében található városokon nincs mit elemezgetni, hiszen Nagyszalonta (97%) és Nagyvárad (95%) is etnikailag tisztának mondható. Aradon a 80% magyarság mellett már találunk mást is jelentősebb arányban. Legtöbben az oláhok (15%) vannak, utánuk következnek a németek (3%), majd végül a rácok (2%). Pécskán a magyarok (58%) és az oláhok (39%) a már említett tótok vannak jelen.

   A legdélebben található Bánát a Partium legszínesebb régiója ami a városok etnikai összetételét illeti. Itt nyolc jelentős város található, melyek közül csak kettőben, Temesváron (60%), és Lugoson (56%) van a magyarság abszolút többségben. Relatív többséget alkot Nagybecskereken (47%), és Versecen (39%). A rácok Törökbecsén vannak egyedül abszolút többségben, de arányuk, csak kevéssel haladja meg az 50%-ot. A magyarság (49%) csak pár száz fővel van lemaradva. Relatív többségben vannak Nagykikindán (46%), és Pancsován (36%). A németek Resicabányán (41%) alkotnak relatív többséget. Az oláhok mindenhol kisebbségben vannak, emellett a kelet-bánáti városokban nem is találhatóak nagy számban. Itt egyedül Pancsován (10%) van egy nagyobb oláh közösség. Számuk Temesváron (7%) a legtöbb, de arányuk Lugoson (22%) a legmagasabb. Resicabánya (17%) és Versec (4%) ami még említésre méltó az ő esetükben. A németek Törökbecse kivételével mindenhol jelentős arányban vannak jelen. Mindenhol a második vagy harmadik legjelentősebb kisebbség. Pancsován (30%) például úgy másodikak a rácok mögött, hogy a magyarokat (22%) is megelőzik. Számuk Temesváron (29%) a legtöbb, arányuk pedig Resicabánya után Versecen (32%) a legmagasabb. A magyarok aránya a már említett Pancsován a legalacsonyabb, de ezen kívül ahol nem ők alkotják a többséget, ott mindenhol második helyen állnak. Ennek kapcsán mindössze Resicabányáról (39%), és Nagykikindáról (36%) nem tettem említést.

Szólj hozzá!