Abaúj-Torna vármegye napjainkban Trianon nélkül

   Ez az írás annak a sorozatnak lesz az első darabja, amit egy jó pár követni fog. Hogy egész pontosan mennyi azt még sajnos nem tudom, de törekszek a maximumra, és a 72 vármegye lesz a minimum. Annak akit érdekel, hogy mi is ez az egész annak javaslom a Játékleírás című bejegyzés elolvasását. Akit a részletek nem annyira kötnek le, annak elég lesz annyi, hogy itt és most bemutatom azt, hogy hogyan alakult volna etnikai és gazdasági szempontból Abaúj-Torna vármegye élete, ha nem töri ketté a fejlődési ívét a Trianoni békediktátum. Az országcsonkítás ugyanis elég rendesen érintette a vármegyét, így egyértelmű, hogy az 1880 és 1910 közötti ív továbbhúzásával vizsgáljuk a történetét egy teljesen más kép rajzolódik ki. Nagyjából olyan, mint a fent közzétett térképen látszik. Nézzük is meg ezt az egészet járásokra bontva.

   Egyértelműen Kassával kell kezdenem, hiszen önálló városként külön közigazgatási egység, és a vármegye székhelye is. Muszáj azonban hozzákapcsolnom az úgynevezett Kassai járást is, melynek szintén székhelye, de a járás településeinek élete egy az egyben a városhoz kapcsolódnak. Kassa minden szempontból a Vasvidék egyik legjelentősebb városa. Igaz, hogy Miskolc után csak a második legnagyobb, és nem itt települt jelentős vasipar, de minden másban itt van a vezető szerep. Elsősorban jelentős katonai központ. A királyság hat hadtestparancsnokságából egy itt székel. 1910-ben 3.735 katona élt a városban, és ez köszönhető a két gyalogezrednek, az egy huszárezrednek, a tüzérezrednek, és a vonatosztálynak. Ezek természetesen átszervezésre kerülnek a kor szellemének megfelelően, így nagyon valószínű, hogy a huszárezred már nem érné meg a XXI. századot, a vonatosztály is átalakulna logisztikai ezreddé. Gyanítom azonban, hogy a katonai népesség létszámában nem lenne nagy elmozdulás lefelé, mivel más töltené be a keletkezett űrt. Elsősorban a légierő. Kassától délre Bárca melletti síkon ugyanúgy megépülhetne egy polgári és egy katonai repülőtér. Bárca ennek köszönhetően jelentős vasúti és közúti logisztikai központtá fejlődik. A település létesítményeiben elsősorban kassaiak dolgoznak. Kassán autópálya és fontos vasútvonal is áthalad, így fejlett vasúti és közúti logisztika alakult ki, de ezek mellett meg kell említeni egyházi központi szerepét, egyetemét, valamint fejlett iparát is. Turizmusa is élénk. Elsősorban épített öröksége vonzza a látogatókat, de múzeumok és fürdő is található a városban. Iparának húzóágazata az élelmiszeripar. A várostól délre a Nagy-Magyar-alföld benyúlásai találhatók, így jelentős a malomipar. A járásban Nagyidán és Abaújszinán található búzatermő központ, és itt található malom is. Kassán találunk szeszgyárat is, ahogy a járás falvaiban is. Abaújszinán és Rozgonyban. A kassai szeszgyár mellett van sörgyár is. Számottevő élelmiszeripari ágazat még a városban a húsipar, melynek elsődleges kiszolgálója a Kassaújfalun található sertéstenyésztő központ. Kassaújfalu és Hernádtihany a környező erdeinek feldolgozása miatt említésre méltó, melyre a kassai papírgyár és a bútorgyár támaszkodik. Kassán egyébként egykor a pótkávégyár volt a legnagyobb foglalkoztató, napjainkra azonban ez már biztos, hogy nem így lenne. Ha még egyáltalán működne. A téglagyár sorsa már jóval kiszámíthatóbb, akárcsak a város nehéziparának alakulása. A vasipar inkább a kedvezőbb adottságú környező vármegyékbe veti meg tartósan a lábát. A Bódva felső folyásának vashámorai mára csak turisztikai látványossággá szelídülnek, Kassahámor vasgyára pedig a elbontásra kerül a közeli Korompa miatt. Olyan szinten, hogy még az egykor a vármegye északi csücskében található település is szép lassan eltűnik. Viszont a környék vasipara elsőrendű kiszolgálója lesz a településen kifejlődő mezőgazdasági gépgyárnak, és ahogy elsorvad a vaskohászat, úgy kap szárnyra a színesfémkohászat. A közeli Aranyida lesz az elsőszámú beszállítója Észak-Magyarország legnagyobb színesfémkohójának, ami itt épül fel. Aranyidán a bányászat mellett van fürdő is.

   Nézzük tovább a vármegye többi részét is. A Füzéri járásról már nem lehet ilyen hosszan értekezni. Még itt is nagyon érezhető Kassa befolyása, többek között azért, mert a korai időkben még Kassán volt a járás székhelye. Ez idővel átkerült a járás egy központi fekvésű településére. Hernádzsadányról azonban többet nem is lehet elmondani. A járás legfejlettebb települése a kicsit nagyobb Hernádcsány, ahol annak idején felépült az akkori Európa legnagyobb malma, ez persze azóta már nem olyan jelentős, de a térség vezető malomipara még mindig itt van. Köszönhető ez természetesen a vasút közelségének is. A járás többi települése inkább a turizmusból próbál megélni, több kevesebb sikerrel. A járás legnagyobb település az egykor szebb napokat látott Telkibánya, ahol a porcelángyártás, valamint a környék szépségei próbálják meg a látogatók igényeit kielégíteni. A több siker inkább a szomszédos Hollóházán tapasztalható. Az itt készült porcelán világhírű lett, és nem elhanyagolható, hogy itt van működő kaolinbánya is. Itt erre építik a turizmust, és töretlennek tűnik a település fejlődése. Várromjával és természeti szépségeivel próbál boldogulni Nagyszalánc, de sokat számít a jelentős kőbánya is. A járásban van még két fürdő, Ránk és Kéked.

   A Szikszói járásban mindössze az autópálya környéke érdemel említést. Ongán és Forrón a mezőgazdasági termékekre épülő élelmiszeripar van jelen. Aszalón már inkább a gyümölcstermelés, és a gyümölcsfeldolgozás a húzóágazat. Szikszón a logisztika mellet a szőlőművelés, és a bortermelés nyújtja a fő megélhetési forrást.

   Ezzel ellentétben a Gönci járásban a Sátor-hegység nyugati oldalán már szinte minden csak a szőlőről szól. A bortermelés központjai a járásban Abaújszántó, Gönc és Boldogkőváralja. A Hernád partján található Felsődobszán és Gibárton pedig a vízerőművek mellett a vízi turizmus ami jelentős.

   A Csereháti járásban már több jelentősebb települést találunk, de mind egytől egyig a járás északi részében helyezkednek el. Ugyanis ahogy a Szikszói járás nyugati része, úgy a vele szomszédos Csereháti járás déli része is a vármegye elmaradott részei közé tartozik. Elsősorban az elszigeteltség miatt. A Bódva felső folyása azonban a turizmus segítségével tud fejlődni. A forráshoz legközelebb Stószt találjuk, amely tradicionális késgyártásáról, és fürdőjéről nevezetes. Lejjebb találunk kisebb vasbányákat, de ezek mindössze a környék kis gyárainak kiszolgálására elegendő vasat termelnek. Ilyenek például a mecenzéfi szerszámgyár. Az egykor több száz vashámort működtető település vasiparából már csak ennyi maradt. A száz évesnél is idősebb vashámorok eredeti állapotba történő visszaállítása azonban turisztikai célponttá teszik a települést. Igaz, hogy ezeknek az ipari műemlékeknek mindössze töredéke az ami helyreállításra kerül, de ez is bőven elég ahhoz, hogy megfelelő turistát a környékbe vonzzon. Jászóban szintén vasbánya működik, mellette itt is van idegenforgalom. A szomszédos Rudnokon fürdő található, akárcsak a járásszékhely Szepsin. Szepsi emellett közúti csomópont is. A járásban megtermelt javak ugyanis innen kerülnek tovább Kassa, illetve a másik irányban Rozsnyó felé. A Rozsnyó illetve Salgótarján felé vezető út mentén találjuk Somodit, mely kis üdülőfaluvá vált. A környékbeli túrázások kiindulópontjaként, közeli várromja, és fürdője is változatos kikapcsolódások sorát biztosítja.

   Bódva völgye, ahol jobban kiszélesedik ott nagyobb teret nyer a mezőgazdaság. A központja Torna. A településen van egy feltörekvő turizmus is, de az igazi látványosság a közelben található két szurdokvölgy, az áji és a szádelői. Szádelő Torna szomszédságában nem tud igazán fejlődni, és a nagy mértékű kivándorlás is akadályozza ebben. Viszont az Áji-szurdokvölgy túlsó végén fekvő romantikus hangulatú Ájfalucskának már nincsenek ilyen problémái. Komoly mértékű betelepülések hatására minden a falusi turizmusnak lett alárendelve. Szintén a turizmus fejleszti a vármegye legnyugatibb települését Jósvafőt. A Gömör-Kishont vármegyéből átnyúló Aggteleki-cseppkőbarlang egyik bejárata itt van. A barlangrendszer az egész környék életét befolyásolja. Itt minden erről szól. Ettől északra viszont inkább a gyümölcstermelés, és -feldolgozás a húzóágazat. Központjai Jablonca és Körtvélyes.

   Most nézzük mindezt címszavakban.

   A vármegye összlakossága 249.053 fő, ebből 90% magyar, 8% tót, 1% német. Népsűrűség 75,1 fő/km2. Az összlakosság növekedése 1910-hez képest 1,23-szoros.

   Kassa. Fejlődő város. 82.573 magyar lakossal, tót kisebbséggel. Népsűrűsége 878,4 fő/km2. Növekedés 1,87-szeres. A magyarok számának duplázódása mellett a többi nemzetiség csak stagnál. Jelentős ipar, a közúti- és a vasúti- valamint a légiforgalom miatt jelentős logisztika. Élelmiszeripar, színesfém feldolgozás, gépgyártás, faipar, építőipar, turizmus. Közigazgatási központ, katonai központ, egyházi központ.

   Kassai járás: Fejlődő járás, 31.510 magyar lakossal, és jelentős tót kisebbséggel. Népsűrűség: 62,4 fő/km2. Növekedés: 1,05. Jellemző az elmagyarosodása a járásnak. A csekély összlakosság növekedés is a lakosságcserének köszönhető. Kassa kiszolgálására épülő ipari tevékenység, az átmenő forgalom miatt fejlett logisztika.

Nagyida 2.016 magyar lakos. Élelmiszeripar.

Hernádtihany 1.631 tót lakos, jelentős magyar kisebbséggel. Faipar.

Abaújszina 1.597 magyar lakos. Élelmiszeripar.

Bárca 1.250 magyar lakossal, jelentős tót kisebbséggel. Logisztika, turizmus.

Kassaújfalu 1.226 tót lakos jelentős magyar kisebbséggel. Faipar, élelmiszeripar.

Aranyida 1.142 tót lakossal, jelentős magyar kisebbséggel. Bányászat, turizmus.

Rozgony 1.072 tót és magyar lakossal. Élelmiszeripar.

   Füzéri járás: Stagnáló járás, 27.827 magyar lakossal, és jelentős tót kisebbséggel. Népsűrűség 43,3 fő/km2. Növekedés 1,05. A turizmus fejlődése, és Kassa közelsége szinten tartja a járás nyugati felét. A keleti és az északi rész hanyatlik. A magyarok száma nő, a tótok száma csökken.

Hernádzsadány 913 magyar lakos, csekély tót kisebbséggel. Közigazgatás.

Telkibánya 1.393 magyar lakos. Porcelángyártás, turizmus.

Hernádcsány 1.356 magyar lakos, jelentős tót kisebbséggel. Élelmiszeripar, logisztika.

Nagyszalánc 981 magyar lakos, tót kisebbséggel. Bányászat, turizmus.

Hollóháza 688 magyar lakos, tót kisebbséggel. Porcelángyártás, bányászat, turizmus.

Ránk 681 tót és magyar lakos. Turizmus.

Kéked 566 magyar lakos. Turizmus.

   Szikszói járás: Fejlődő járás, 37.952 magyar lakossal. Népsűrűség 80,1 fő/km2. Növekedés 1,21. Fejlett élelmiszeripar, és a  jelentős átmenő forgalom miatt fejlett logisztika. A nyugati rész elszigeteltség miatt hanyatlik.

Szikszó 5.201 magyar lakossal. Közigazgatás, élelmiszeripar, logisztika.

Aszaló 2.088 magyar lakossal. Élelmiszeripar.

Onga 1.851 magyar lakossal. Élelmiszeripar.

Forró 1.700 magyar lakossal. Élelmiszeripar.

   Gönci járás: Hanyatló járás, 22.014 magyar lakossal. Népsűrűsége 54 fő/km2. Növekedés 0,95. Csak a szőlőtermesztés, ami húzóágazat a járásban, az viszont kevés, mivel az átmenő forgalom elkerüli, így népessége csökken.

Abaújszántó 4.388 magyar lakossal. Közigazgatás, élelmiszeripar.

Gönc 2.383 magyar lakossal. Élelmiszeripar.

Felsődobsza 1.173 magyar lakossal. Vízerőmű, turizmus.

Boldogkőváralja 1.132 magyar lakossal. Élelmiszeripar.

Gibárt 374 magyar lakossal. Vízerőmű, turizmus.

   Csereháti járás: Stagnáló járás, 24.101 magyar lakossal, és csekély német és tót kisebbséggel. Népsűrűség 41,4 fő/km2. Növekedés 0,98. Bányászat nagy részben helyi igények, kis részben Kassa és a Szepesség kiszolgálására. Fejlett turizmus, az északi és a középső részen. Itt fejlődik. A déli rész elszigeteltsége miatt hanyatlik.

Szepsi 1.901 magyar lakossal. Közigazgatás, turizmus, logisztika.

Mecenzéf  4.203 magyar lakossal, jelentős német kisebbséggel, és csekély lengyel, tót és ruszin kisebbséggel. Bányászat, szerszámgyár, turizmus.

Jászó 1.651 magyar lakossal. Bányászat, turizmus.

Somodi 1.184 magyar lakossal. Turizmus.

Stósz 1.041 magyar lakossal, csekély német kisebbséggel. Késgyár, turizmus.

Rudnok 748 magyar lakossal, jelentős tót kisebbséggel. Turizmus.

   Tornai járás: Stagnáló járás, 23.076 magyar lakossal. Népsűrűség: 37,8 fő/km2. Növekedés 1,04. Aprófalvak, melyeket az átmenő forgalom szinte teljesen kikerül. Fejlett élelmiszeripara, és a turizmus ahhoz elég, ne legyen nagyobb mértékű a hanyatlás. Az elvándorlás nagy mértékű.

Torna 1.692 magyar lakossal. Élelmiszeripar, turizmus.

Jósvafő 663 magyar lakossal. Turizmus.

Ájfalucska 663 magyar lakossal, jelentős tót kisebbséggel. Turizmus.

Jablonca 585 magyar lakossal. Élelmiszeripar, turizmus.

Körtvélyes 447 magyar lakossal. Élelmiszeripar.

Szádelő 249 magyar lakossal. Turizmus.