Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Félreértett mesék

❓Ismeritek a KerekMese yt csatornáját?
Tegnap kb felrobbant az összes ellenzéki lap Tomi családja című meséjüktől, ami rasszista meseként jelent meg jó néhány cikkben. Mire eljutottam odáig, hogy megnézzem mi verte ki a biztosítékot a nagyon liberálisoknál, már csak személyi igazolványos azonosítás után tehettem meg, ugyanis a csatorna engedett a nyomásnak és felnőttesítette az epizódot...
????Na de mit láttam?: (teljesség igénye nélkül) Átlag középréteg család sarját Tomit, anyukája megkéri egy kis házimunkára. Mint afféle kiskamasz sértődötten kitalálja, hogy bizonyára Őt örökbefogadták, ezért eme "rabszolgasors" .... Ezt követően egy banális tévedés miatt más szülőkhöz kerül, akikről azt véli ők az igazi szülei. Ez a család Tomi korábbi közegéhez képest egészen más. Egy láthatóan mélyszegénységben élő, a társadalom perifériájára szorult, a szociális szakemberek által viszont jól ismert miliőbe cseppen a gyerek...
????Érdekesnek tartom, hogy ezek a lapok/civilek ebbe a néhány perces - Tomi családja - történetbe azonnal cigányellenességet láttak bele. Ha nagyon akarom, akkor Tomi egyik szülője hordoz cigányságra utaló jegyeket, de ez abszolút nem egyértelmű. Ami viszont kétségtelen, hogy Tomi "új" családja lakókocsiban él, hogy nincs következetes gyermeknevelés, hogy nincs rend és napirend, illetve nincs rendszeres munkából származó jövedelem. Tehát egy olyan réteg életét mutatja be, amivel ha szerencsés egy gyermek, akkor nem találkozik.
????…Eszembe jutott, hogy nem is olyan régen kiadtak egy kimondottan gyermekek részére szánt mesekönyvet, Meseország mindenkié címmel, ami a szexuális orientációk sokszínűségét mutatta be és igyekezett érzékenyíteni a 14 éven aluliakat ezek elfogadására. Akkor ez meglehetősen sokáig pörgött a médiában, s ugyanezek a lapok (hvg, 444, mérce, stb...) a felnőtt/es tartalom és mindenféle észérvek ellenére a könyv mellett szólaltak fel. A kiadvány ellenzőinek annyit tudtak üzenni, hogy nem kötelező a szülőknek levenni azt a könyvesboltban a polcról...
????Hogy mit gondolok:
1. A mese alapvetően elég butácska. Bele lehet kötni, de nem rasszista. A Szaffiban például teljesen egyértelműen voltak cigány szereplők, mezítlábas vándorcigányként ábrázolták őket, mégsem hittük azt gyerekkorunkban, hogy a romák így élnek, s nem gondolta senki, hogy rasszista lenne.
2. A mese ellen lázadóktól azért megkérdezném: ha az lmbtq témájával szerintük találkozhatnak a gyerekek akár már az oviban, akkor ezzel miért nem? Mennyivel kerül nagyobb erőfeszítésbe a szülőknek, hogy elmagyarázzák a 14 éven aluli gyereküknek azt, hogy bizony sajnos léteznek családok, akik így élnek (különböző okokból), mint arról tartani kiselőadást, hogy a bácsi miért hiszi magát néninek?
3. Ha valaki mégsem akar erről beszélni csemetéjével, vagy elhiszi, hogy rasszista a mese... na ezt sem kötelező megnézetni a gyerekkel, mint ahogy a Meseország mindenkié sem kötelező olvasmány.
4. Ha valaki szerint a történet ezen része általánosítás egy bizonyos társadalmi rétegről, az menjen ki legyen kedves egy szegregátumba hogy lásson némi valóságot…ha ezek után is általánosítást lát a filmben, az konkrétan tagadja a tényeket...
Szólj hozzá!