Beszterce-Naszód vármegye madártávlatból - Blog - 72 Vármegye

Minimum 3 karakter!

Ajánlott oldalak

OWP

OWP

Bodor Zoltán

Bodor Zoltán

Turul Természetjáró Baráti Kör

Turul Természetjáró Baráti Kör

Kárpát Klub

Kárpát Klub

Háromszéki műemlékek

Háromszéki műemlékek

Somogyi András - Címer rajzolás

Somogyi András - Címer rajzolás

Felhasznált irodalom

1000 év törvényei (1000ev.hu)
Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

Felhasználási feltételek

Minden jog fenntartva. A weboldal tartalma a szerző előzetes engedélye nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel (a szerző neve és a weboldal címe) idézhetők, illetve tehetők közzé.

Az oldalon megjelent hozzászólások tartalmáért az Üzemeltető nem vállal felelősséget. A Weboldalon mások által üzemeltetett weboldalakra mutató linkek is találhatók. Amennyiben az Üzemeltető tudomást szerez arról, hogy a linkelés harmadik személyek jogait vagy a hatályos jogszabályokat sérti, a linket haladéktalanul eltávolítja a Weboldalról. Ezen felül az Üzemeltető az általa használt linkek, illetve az általuk elérhető weboldalak tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal, és azok tartalmát nem ellenőrzi.

A Weboldal tartalma tájékoztató jellegű, a Weboldalon hozzáférhető tartalom (ideértve a Weboldal működése során használt szoftvert is) pontosságáért, megbízhatóságáért, teljességéért, és az ezekből eredő közvetlen vagy közvetett károkért az Üzemeltető nem felel, ugyanakkor törekszik a Weboldalon található információk folyamatos frissítésére. A Weboldalon megjelenő információk és adatok saját célú felhasználása kizárólag a felhasználó felelősségére történhet.

Minden Felhasználó jogosult a gyaníthatóan törvénybe ütközően közzétett tartalmakat Üzemeltetőnek jelenteni. Üzemeltető ezt követően a lehető leggyorsabban reagál, és amennyiben szükséges, szerkeszti vagy törli a jelentett tartalmat.

72 vármegye

BLOG

2018 Feb

08

Kővári László

Szólj hozzá!

Beszterce-Naszód vármegye madártávlatból

A hegyesebb vármegyék egyike. Hegyei a Keleti-Kárpátok hegyrendszeréhez tartoznak. Az északkelet-délnyugati irányban hasító Nagy-Szamos és a Beszterce folyók völgyei hegységeit 3 nagy csoportra osztják. Északi részében a Radnai-havasok, keleten a Borgói-hegység tömegei, délen a Kelemen-havasok széles háta emelkedik. Csak délkelet felé megy át a magas hegyvidék az Erdélyi-medence felgyűrődött alacsonyabb hegyeibe. Folyói a Tisza vízrendszeréhez tartoznak. A Nagy-Szamos több forrásból a Szuhárd-hegy alatt fakad és számtalan hegyi zuhogóval gyarapodva délnyugati irányban hasítja a vármegyét. A vele egy irányba folyó Beszterce a Kelemen-havasokban ered, völgye az előbbinél szélesebb, de magasabb fekvésű. A Beszterce Szeretfalvánál találkozik a vármegye délnyugati részének legjelentősebb folyójával, a Sajóval, ami majd Szolnok-Doboka vármegyében folyik a Nagy-Szamosba. A két jelentős folyóvölgyet a 1300-1400 m magas Borgói-hegycsoport választja ketté. Amely a Nagy-Szamos forrásvidékénél kezdődik. Északi része a már említett Szuhárd-hegység. A Nagy-Szamos völgyét északról az Erdélyi északi határhegységnek Radnai havasok néven ismert tagja öleli át. E hegység főgerince Beszterce-Naszód északi részén, részben határán vonul. Nyugat felé a Romolyi-hágó választja el a megye északnyugati szögletében emelkedő Cibles-csoporttól. Délen a Beszterce völgyétől és a Borgói-szorostól délre szintén tetemes magasságra emelkedő Kelemen-havasok található. A Kelemen-havasok végső ágai Besztercénél a Beszterce folyó magas fekvésű völgyére ereszkednek. 200 m alatti terület a vármegyében sehol sincs, völgyei is meglehetősen keskenyek. A hegységeket óriás kiterjedésű erdőségek borítják a legmagasabb gerinceken pedig terjedelmes havasi legelők vannak.