Beszterce-Naszód vármegye madártávlatból
A hegyesebb vármegyék egyike. Hegyei a Keleti-Kárpátok hegyrendszeréhez tartoznak. Az északkelet-délnyugati irányban hasító Nagy-Szamos és a Beszterce folyók völgyei hegységeit 3 nagy csoportra osztják. Északi részében a Radnai-havasok, keleten a Borgói-hegység tömegei, délen a Kelemen-havasok széles háta emelkedik. Csak délkelet felé megy át a magas hegyvidék az Erdélyi-medence felgyűrődött alacsonyabb hegyeibe. Folyói a Tisza vízrendszeréhez tartoznak. A Nagy-Szamos több forrásból a Szuhárd-hegy alatt fakad és számtalan hegyi zuhogóval gyarapodva délnyugati irányban hasítja a vármegyét. A vele egy irányba folyó Beszterce a Kelemen-havasokban ered, völgye az előbbinél szélesebb, de magasabb fekvésű. A Beszterce Szeretfalvánál találkozik a vármegye délnyugati részének legjelentősebb folyójával, a Sajóval, ami majd Szolnok-Doboka vármegyében folyik a Nagy-Szamosba. A két jelentős folyóvölgyet a 1300-1400 m magas Borgói-hegycsoport választja ketté. Amely a Nagy-Szamos forrásvidékénél kezdődik. Északi része a már említett Szuhárd-hegység. A Nagy-Szamos völgyét északról az Erdélyi északi határhegységnek Radnai havasok néven ismert tagja öleli át. E hegység főgerince Beszterce-Naszód északi részén, részben határán vonul. Nyugat felé a Romolyi-hágó választja el a megye északnyugati szögletében emelkedő Cibles-csoporttól. Délen a Beszterce völgyétől és a Borgói-szorostól délre szintén tetemes magasságra emelkedő Kelemen-havasok található. A Kelemen-havasok végső ágai Besztercénél a Beszterce folyó magas fekvésű völgyére ereszkednek. 200 m alatti terület a vármegyében sehol sincs, völgyei is meglehetősen keskenyek. A hegységeket óriás kiterjedésű erdőségek borítják a legmagasabb gerinceken pedig terjedelmes havasi legelők vannak.