Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Kőváry László az oláhokról

   A sorozat egy igen pikáns részéhez értünk ezzel, hogy az oláhokat mutatjuk be. Bevallom számomra több szempontból furcsa volt ez a leírás. Elsősorban tömörsége miatt. Nyilván azért amit a szerző is bevall, hogy igen csekély a rendelkezésre álló adat ezzel az igen furcsa embertömeggel kapcsolatban. Eredetükkel kapcsolatban négy féle verziót is felsorol, és itt jött számomra az újabb meglepetés, hogy ő egy korai dáko-román elméletet tart leginkább elfogadhatónak. Annyira nem tudtak semmit ezekről az emberekről, hogy ténylegesen elfogadták, hogy a római kolóniák itt ragadt leszármazottjai. Kőváry tehát még ténylegesen rómainak gondolta őket. Ez a dák vonal úgy tűnik, csak később jött be a magyar köztudatba. De végülis mindegy, mert egyikhez sincs semmi közük. Ezen kívül sajnos nem sok mindent tudunk meg róluk, de azt mindenképp, hogy a társadalmi fejlettségnek igen alacsony fokán álltak. Valószínűleg ezért sem foglalkoztak velük komolyabban. Most már látjuk, hogy hiba volt.    

Az oláhok

   Minden erdélyi nemzetek között az oláh az, melyről diplomaticailag szerkezeti adatunk legkevesebb. Innen van az, hogy eredetök a legnagyobb kétség homályja alatt fekszik. (…) Romávali rokonságát keresik továbbá öltözetében, és főleg nyelvében, mely szerintök, a latin nyelv minden leányai köztt leghívebb maradt ősanyjához. Igaz ugyan hogy ma szép betűit cyrili betükkel cserélé; (…) De átok fekszik nyelvöken, s ez átok az, hogy cyrili betűkkel írnak, minélfogva beszélni tudunk velek, de levelezni nem. S ez irásmódjuk által magukat a mivelt Európa irodalmától egészen elszigetelték. Honnan igen méltán gondolkodnak régi betűik vissza állításán.

Jelleme.

   Az erkölcsök és szokások közttök igen durvák. Nem lehet tőlök az elmének bizonyos könnyüségit eltagadni, de minthogy nép-iskoláik nincsenek, igen babonások, s mi miveltséggel sem bírnak. Mint minden szolga nép bizodalmatlan, gyanakodó, és czinemintyé-s; csendes állapotjában komoly, szó- talan; pálinka mellett zajos, felindulva haragjában boszus és kegyetlen. Ezt bizonyítja az 1784-diki hóravilág, hol a lázzadok kriptákat törtek fel s óltár előtt meggyilkolák a nemest. Érzéki irányuknál fogva szeretik korán házasodni, azt a férfi 18, a nő 15 éves korában szereti bevégezni. (…) Életmódjok igen egyszerű, törökbuzából kitelik kenyerük tésztájok, s mellette egy kis káposzta, hagyma, eczetes fokhagyma igen jó izű eledelök, nem kevésbé a fuszulyka is. A pásztorkodást nagyon szeretik. Szőlőt nem mivelnek. A mesterségek közül az ácsság molnárság és asztalos mesterség az, mit ügyesen véghez visznek, mást nem igen szeretnek. (…) Ruhájok a férfiaknak bőr vagy posztó zeke, csizmájok bocskor vagy czipő, öveiket gombokkal ékített gyűszü szorítja, melynek néha majd félsingnyi széles bőre kést, villát, s egyéb szereket tart.

Szólj hozzá!