Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Egy kis szlovák történelemhamisítás

   Megvan egy újabb vármegye. Hont volt a következő áldozat. Ha úgy veszem, kész van az úgynevezett „első kötet”, hiszen fent van 24 vármegye. Ez már az egyharmada a teljesnek. Még nagyon sok van vissza, és nem lesz egyszerű, de ettől függetlenül élvezem a munkát, és minden egyes vármegyét újabb kihívásnak veszek. Mikor nekivágok, bennem van a félsz, hogy mi lesz most. Hontnál is ez volt. Mikor ránéztem a térképre, akkor úgy voltam vele, hogy mi a fenét fogok írni erről a vármegyéről? Árva óta bennem van ez. Pedig az nagyon az elején volt. Egy periférián tengődő vármegyéről, amely az egyik legkisebb az országban, elég kevés érdemlegeset lehet papírra vetni. Thököly szabadságharca után semmi sem történt ott (előtte se nagyon), van négy járása, meg egy jelentéktelen városa. Aztán csak találtam egy-két dolgot. Van ugyanis egy csodálatosan szép magyarok áltál épített vára, meg egy hatalmas víztározója, amit már 1870-ben a magyarok elkezdtek tervezgetni. Itt viszont jöttek az új problémák. Korábbi munkám során, mikor források után kutatok, már találkoztam történelemhamisítókkal, de újra és újra megdöbbenek, hogy emberek miket képesek papírra vetni. Van egy nagyszerű könyvem, amit fel is használok a könyvemhez, mivel elég sok használható információt tartalmaz. A nagyszerű író, Szombathy Viktor írta, és a címe: „Száll a rege várról várra”. Ezzel semmi bajom nincs, de az alcíme: „Szlovákiai vármondák”. Ezt már nem kívánnám kommentálni.

   Most Hontnál azonban végleg elszakadt a gépszíj! Félelmem, mely szerint nem lesz mit írnom a vármegyéről nem igazolódott be. A vármegyéhez tartozik ugyanis Selmecbánya mely önmagában is képes lett volna egy fejezetet kitölteni. Csodálatos város, csodálatos helyen, csodálatos múlttal. A jelene azonban már neccesebb. Mivel a török nem tudta soha elfoglalni, és elég sok menekülőt kellett befogadnia hatalmas várossá nőtt. A török kiűzése utáni időben a harmadik legnépesebb város, de 1792-ben II. József híres népszámlálásakor is még 5. az országban. Mindössze Debrecen, Pozsony, Buda és Szeged előzi meg. Az aranybányászat hanyatlásával, hanyatlani kezd a város is. A cseh megszállás után végleg megpecsételődött a sorsa. Az egykor szebb napokat látott Selmecbánya egy valamivel több mint 10.000 lakosú szlovák kisváros, melyet elkerülnek az utak, de nem kerül el a történelemhamisítás. A kisváros ugyanis a múltjából él. Ami voltaképp a mi múltunk. Ez azonban elég áldatlan állapotokat idéz elő. Ezzel ugyanis nem lehet kérkedni. Selmecbánya anno két várat is épített a török ellen. Miután eredeti funkciójukat nem látják már el 1900 óta múzeumként működnek. Mondanom sem kell, hogy ezt még a magyarok tették meg. A mai múzeumot már azonban szlovákok üzemeltetik. Számos állandó kiállítás van benne. Többek közt olyan is, ami a következő címet viseli: „Szlovákia a török hódítás korában”. Valamint a múzeumhoz tartozik az egykori Kamaraház, amiről szintén érdekes dolgokat tudtam meg. „Selmecbánya legértékesseb objektumaihoz tartozik a Kammerhof (Kamaraudvar) épülete, amely a város történelmi részének a legkiterjedtebb építészeti komplexuma. A múltban (13.sz.) a bányakamara székhelye volt, későb (16.sz.) a középszlovákiai bányászati kerület kamaragrófjainak a székhelyévé vált.” Ez egy eredeti szöveg átvétele. A helyesírási hibákból arra következtetek, hogy írója nem feltétlenül magyar ember volt. Ettől függetlenül mindkettő pár éve még fent volt az interneten. Remélem azóta már törölve lettek.

Szólj hozzá!