Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Szexmisszió

   Mottó: „A gyönge emberek és a tömegek hozták a törvényeket. Arra voltak tekintettel, ami nekik hasznos. Ebben az értelemben határozták meg, mi a dicséretre méltó, és mit kell elgáncsolni. El akarták ijeszteni az erősebbeket és a tehetségesebbeket, nehogy ezek többre törjenek, mint az átlagember.” Kalliklész

 

   Az ember mindig vágyik a jövő megismerésére. Több neves gondolatkísérlet is volt már az elmúlt száz évben, amik igen elgondolkodtatóak. Ezek természetesen a megszületésük pillanatában nem többek szimpla játéknál. Mélyebb vizsgálatra akkor érdemesek amikor elérjük azt az évszámot ami jóslatban szerepel. Akkor tudjuk megállapítani, hogy helyesek voltak-e a korabeli megállapítások, vagy sem.

   Az 1949-ben íródott, Orwell féle 1984 az egyik leghíresebb ilyen játék. Nagyjából mindenki ismeri, vagy másnem hallott róla. A mindent látó Nagy Testvér, a gondolatrendőrség, vagy épp az újbeszél már beépültek a köztudatba. Sokakat megihletett, és többen újragondolták. Mondhatnám az Equilibrium érzelem rendőrségét, akik összeszedik a könyveket, a hanglemezeket, és kivégzik azt akiben érzelem van. Egy másik vonalon megy, de hasonló gondolatot követ a Gattaca világa, ahol már csak tökéletes genetikájú emberek születhetnek, mert így szabályozzák fentről.

   Én azonban egy kevésbé ismert 1984-es lengyel sci-fit szeretnék példának hozni, amely elég komolyan betalált, még ha nem is ez volt vele a terv. Mivel igazából egy fanyar humorú vígjátékról van szó, ami nem más, mint a címben is szereplő Szexmisszió.

   A történet nagy vonalakban arról szól, hogy egy kirobbanó háborúban az úgynevezett „M” bomba kiírja a férfiak majdnem teljes egészét. A Nőtanács veszi át a hatalmat, és megmaradt pár férfit nővé operálják, és így teljesen kihalnak a férfiak. Egy kisfiú viszont túléli, akit az anyukája lány ruhában megmenekíti a „neutralizációtól”. Később ez a kisfiú felnő, és úgy, hogy nem fedi fel a kilétét a nők legfőbb vezetője lesz. Saját bevallása szerint fél a nőktől, és ezért nem is szorgalmazta, hogy visszaálljon a régi rend, ahol vannak férfiak és nők is, hanem mindent megtesz az állapot fennmaradásáért. Tökéletesítik az úgynevezett „szűznemzést”, és csupán petesejtek felhasználásával képesek lesznek utódok világra hozatalára. Folyamatosan tablettát szedetnek a nőkkel, ami arra szolgál, hogy a feltörő szexuális vágyaikat karriervággyá alakítsa. Valamint új múltat írnak a számukra, amiben azt tanítják, hogy a férfiak semmi mást nem tettek, csak a nőket kínozták. Bemutatva az ásatások alkalmával előkerült eszközöket, mint például egy borotva, vagy egy dugóhúzó. Természetesen a nők eközben a világ felemelkedésén dolgoztak. Elmondásuk szerint az összes jelentős tudós nő volt. Név szerint említve például Kopernikuszt, és Einsteint.

   Elég abszurd világ, és először az ember joggal nevet rajta. De aztán elgondolkodik. Biztos, hogy ez csak egy mese? A South Park abszurditását is az alkotók elrettentésnek szánták, nem követendő példának.

   Elemezzük egy kicsit társadalmunk törésvonalait. Hol található a legmélyebb szakadék napjainkban? Mondhatnánk, hogy a homo- és a heteroszexuálisok közt, de ez nem teljesen igaz. Legalábbis szerintem. Ha jobban megnézzük mind a homoszexuális, mind a heteroszexuális társadalom toleráns a másik féllel szemben. Meg van a saját kis világuk, és a halmazaikban nincs semmi átfedés. Elviselik egymást, és mivel egyik sem tud magának párt szerezni a másik csoportból így nem is próbálkozik a kapcsolat felvétellel. Engem speciel nem is érdekel, hogy ki meleg, és ki nem. Kissé közönségesen úgy tudnám megfogalmazni a véleményem a témában, hogy a saját hátsójával mindenki azt csinál amit akar, mindaddig amíg nem dug bele egy pávatollat, és nem kezdi rázni az Andrássy úton. Ugyanis itt van a kutya elásva! Nem azokkal a homoszexuálisokkal van a baj, akik nyugodtan élik a kis életüket, és a szexuális beállítottságukon kívül mindenben azonosak a társadalom többi tagjával. És ez a különbség sem számottevő, hiszen nem gátolja meg őket abban, hogy közösség teljes jogú tagjai lehessenek.

   Ki hát akkor a homoszexuálisok és a heteroszexuálisok közös ellensége? Aki létrehozta a két csoport közt az árkot? Ezek pedig nem mások, mint a gyenge férfiak, akiket a kor szült. Olyan férfiak akik többnyire homoszexuálisnak állítják be magukat, de az esetek túlnyomó többségében heteroszexuálisak. Bizonyítják is, amikor alkalom adódik rá. Ezért vannak a két csoport között. Nem melegek, a heterók között viszont nem állják meg a helyüket. Mit csinálnak ezért? Lásd fentebb a filmbeli legfőbb vezetőt. Ahelyett, hogy küzdenének az elismerésért, és csinálnának valami maradandót, inkább megmaradnak a langyos vízben, ahol elvegetálgatnak. A férfiak közt nincs esélyük előre lépni, ezért előbb elkezdték a lányos viselkedést, majd ez napjainkra odáig fajult, hogy már követelik maguknak, hogy nőként tekintsenek rájuk. Rájöttek, hogy a nőket könnyebb legyőzni, mint a férfiakat, ezért ők is nőkké válnak. A férfiakat erőszakos vadállatoknak állítják be (tehetik, hiszen ők már hivatalosan nem férfiak), és a sárba tiporják őket, a nőknek pedig felemelkedést kínálnak, és a karriervágyukat helyeztetik velük a szexuális vágyaik elé. Amit korábban hős férfiak véghezvittek, azt letagadják, és eltörlik. Azt hirdetik, hogy bárki lehet hős, még úgy is, hogy nem csinál semmit. Már a puszta létezésed is feljogosít arra, hogy egy lapon említsenek azokkal akik valami nagy tettet hajtottak végre. Te, aki egész nap a tévét bámulod, és csipszet tömsz az arcodba, amitől már rendesen mozogni se tudsz, sokkal többet érsz, mint azok akik évszázadokkal ezelőtt alakították a történelmet, mert te nem vagy egy erőszakos vadállat, ők pedig igen. Így téged fel kell emelni, nekik pedig minden emlékét el kell törölni!

   Eddig a párhuzam a film és a valóság között. A film egyébként 2044-ben játszódik, és a végén két agyafúrt férfinak köszönhetően helyreáll a világ rendje. Addig még van 22 év. Majd meglátjuk mi történik, és hogy a valóságban is helyreáll-e minden.

Szólj hozzá!