Lika véráztatta földje
Az a több mint 70 várrom, mely Lika-Korbava vármegyében van, mind Magyarország történetéről mesél, én viszont helyszűke miatt sajnos nem tudom bemutatni mindet, csak egy részét.
Az a több mint 70 várrom, mely Lika-Korbava vármegyében van, mind Magyarország történetéről mesél, én viszont helyszűke miatt sajnos nem tudom bemutatni mindet, csak egy részét.
Hazánk kistájait bemutató sorozatom első darabja Székelyföld keleti részét mutatja be pár mondatban. Illusztrációként egy olyan térképet rajzoltam ami a középkori térképekhez hasonlóan madártávlatból láttatja a tájat a szemlélővel.
A két medencét köröskörül hatalmas hegységek veszik körül várfalként, mégis kifelé minden irányban átjárhatók a hegyek.
A hónap komoly frissítése a Facebook oldalt érintette. Lecserélésre került az évek óta használt profilképem. Az új, Szent László királyunkat ábrázolja. A rajzot Somogyi András készítette, akinek a címereimet is köszönhetem.
Mottó: „A horvátok az avaroktól eredők. Pogányok, jó barátságban, atyafiságban vannak a turkokkal.” Bíborbanszületett Konstantin
Ha hinni lehet az egykori bizánci császárnak, akkor sokkal több van a két nép között, mint az a több mint 800 év közös történelem.
A hónap örömteli mérföldköveket hozott az oldal életében. Meglett az 1000. kedvelő a Facebookon, valamint meglett a félmilliomodik lapletöltés is, úgyhogy nincs miért panaszkodnom. Nem is teszem, hanem folytatom tovább, amit elkezdtem.
A hónap eleje az engem, illetve az oldalt ért kibertámadásokról szólt, ami miatt nem ment zökkenőmentesen a szerkesztés. Úgy tűnik ez a probléma részben megoldódott, de a támadók nem nagyon akarják feladni. Nem igazán látom az értelmét, de lelkük rajta.
Úgy gondoltam, hogy még várok egy kicsit, hogy mi fog történni, és meg akarom látni, hogy mi forrja ki magát, aztán rájöttem, hogy semmi értelme. Mindenki ezt teszi. Várnak, és lesik a sült galambot. Az viszont nem olyan rendes, hogy tényleg belerepüljön a szánkba. Mégis mire várunk? Aki azt mondja, hogy nem jött el az idő, az hazudik.
Az elmúlt hónapban is történtek újítások az oldalon, de semmi olyan nincs, ami miatt az olvasóimnak egy teljesen új megjelenítést kéne megszokniuk. Folytatódott a Móvár Printtel közösen elindított faliképkészítés, és a galériánkat tovább bővítettük.
Az elmúlt hónapban a Facebookon igazi nagyágyúk voltak a hónap bejegyzései. Persze egyik se ok nélkül került oda. Általában a havi olvasottsági adatok alapján állítom össze ezt a válogatást, de most kivételt tettem.
A cikk megírásához az adott ihletet, hogy egy nem Magyarországon született ismerősömmel beszélgettünk a magyarokról. Ő is azt az általánosan kialakult nézetet vallja, amit oly sokan gondolnak rólunk a nagyvilágban. Mégpedig azt, hogy a magyar egy pesszimista nép. Szerintem azonban ez nem igaz. Mindössze arról van szó, hogy mi nem szeretünk senkit.
