Abaúj-TornaAlsó-FehérAradÁrvaBács-BodrogBaranyaBarsBékésBelovár-KőrösBeregBeszterce-NaszódBiharBorsodBrassóCsanádCsíkCsongrádEsztergomFejérFiumeFogarasGömör és Kis-HontGyőrHajdúHáromszékHevesHontHunyadJász-Nagykun-SzolnokKis-KüküllőKolozsKomáromKrassó-SzörényLika-KorbavaLiptóMáramarosMaros-TordaModrus-FiumeMosonNagy-KüküllőNógrádNyitraPest-Pilis-Solt-KiskunPozsegaPozsonySárosSomogySopronSzabolcsSzatmárSzebenSzepesSzerémSzilágySzolnok-DobokaTemesTolnaTorda-AranyosTorontálTrencsénTurócUdvarhelyUgocsaUngVarasdVasVerőceVeszprémZágrábZalaZemplénZólyom
Lap Tetejére
Keresés

Minimum 3 karakter!

Felhasznált irodalom

  • 1000 év törvényei (1000ev.hu)
  • Á.T.I. Kisatlasz; Budapest 1937.
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; Budapest 1885.-1901.
  • Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak; Debrecen 2005.
  • Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok; Debrecen 2001.
  • Balás Gábor: A székelyek nyomában; Budapest 1984.
  • Baranyai Decsi János magyar históriája 1592-1598 (ford.: Kulcsár Péter); Budapest 1982.
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Budapest 1896.-1914.
  • Commission list of natural mineral waters recognised by member states 2013.
  • Dolinay Gyula: Erdély fejedelmei; Budapest 1883.
  • Dr. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza; Budapest 1995.
  • Egy ezredév (szerk.: Hanák Péter); Budapest 1986.
  • Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja; Pest 1843.
  • Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, Zágráb 1920
  • Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945; Budapest 1966.
  • Kis Gábor: Erdélyi vára, várkastélyok; Budapest 1984.
  • Kőváry László: Erdélyország statisztikája; Kolozsvár 1847.
  • Látnivalók Magyarországon; Miskolc 2004.
  • Magyar Statisztikai Évkönyv XLIX. 1941.; Budapest 1943.
  • Magyarország gazdaságföldrajza (szerk.: Bernát Tivadar); Budapest 1969.
  • Magyarország helységnévtárai és népszámlálásai 1881, 1892, 1902, 1907, 1912, 1913, 1962, 2003
  • Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén; Somorja, Pécs 2008.
  • Nemzetközi Lexikon (szerk.: Dr. Radó Sándor); Budapest 1967.
  • Nemzetnevelők könyvtára: Hazánk; Budapest 1942.
  • Népszámlálási adatok: Szerbia (2002), Horvátország (2001), Szlovénia (2001), Ausztria (2001), Szlovákia (2001), Ukrajna (2000).
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása; Pest 1868.
  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elismert ásványvizek jegyzéke
  • Pallas Nagylexikon; Budapest 1893.-1900.
  • Panoráma útikönyvek: Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia
  • Popély Gyula: Felvidék 1914-1920; Budapest 2010.
  • Prantner Zoltán: Magyar csaták, Kisújszállás 2014.
  • Révai Nagy Lexikona; Budapest 1911.-1935.
  • Rónai András: Térképezett történelem; Budapest 1993.
  • Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv; Budapest 2002.
  • Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra; Budapest 1979.
  • Tolnai Új Világlexikona; Budapest 1926.-1933.
  • Új Magyar Lexikon; Budapest 1960.-1972.
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között; Csíkszereda 2000. Frissített eletronikus változat. Legutolsó módosítás 2008.
  • Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: A régi Magyarország vármegyéi és városai abc sorrendben; Debrecen 2005.
  • Zsebatlasz (szerk.: Kogutowicz Károly, Dr. Hermann Győző); Budapest 1913.

72 vármegye

BLOG

Lika véráztatta földje

   Az a több mint 70 várrom, mely Lika-Korbava vármegyében van, mind Magyarország történetéről mesél, én viszont helyszűke miatt sajnos nem tudom bemutatni mindet, csak egy részét.

   

Bővebben...

A Csíki- és a Gyergyói-medence

   Hazánk kistájait bemutató sorozatom első darabja Székelyföld keleti részét mutatja be pár mondatban. Illusztrációként egy olyan térképet rajzoltam ami a középkori térképekhez hasonlóan madártávlatból láttatja a tájat a szemlélővel.

   A két medencét köröskörül hatalmas hegységek veszik körül várfalként, mégis kifelé minden irányban átjárhatók a hegyek.

Bővebben...

December (2017) bejegyzései

   A hónap komoly frissítése a Facebook oldalt érintette. Lecserélésre került az évek óta használt profilképem. Az új, Szent László királyunkat ábrázolja. A rajzot Somogyi András készítette, akinek a címereimet is köszönhetem.

Bővebben...

A horvátokról

   Mottó: „A horvátok az avaroktól eredők. Pogányok, jó barátságban, atyafiságban vannak a turkokkal.” Bíborbanszületett Konstantin

   Ha hinni lehet az egykori bizánci császárnak, akkor sokkal több van a két nép között, mint az a több mint 800 év közös történelem.

Bővebben...

November (2017) bejegyzései

   A hónap örömteli mérföldköveket hozott az oldal életében. Meglett az 1000. kedvelő a Facebookon, valamint meglett a félmilliomodik lapletöltés is, úgyhogy nincs miért panaszkodnom. Nem is teszem, hanem folytatom tovább, amit elkezdtem.

Bővebben...

Szeptember (2017) bejegyzései

   A hónap eleje az engem, illetve az oldalt ért kibertámadásokról szólt, ami miatt nem ment zökkenőmentesen a szerkesztés. Úgy tűnik ez a probléma részben megoldódott, de a támadók nem nagyon akarják feladni. Nem igazán látom az értelmét, de lelkük rajta.

Bővebben...

A tettek mezeje

   Úgy gondoltam, hogy még várok egy kicsit, hogy mi fog történni, és meg akarom látni, hogy mi forrja ki magát, aztán rájöttem, hogy semmi értelme. Mindenki ezt teszi. Várnak, és lesik a sült galambot. Az viszont nem olyan rendes, hogy tényleg belerepüljön a szánkba. Mégis mire várunk? Aki azt mondja, hogy nem jött el az idő, az hazudik.

Bővebben...

Augusztus (2017) bejegyzései

   Az elmúlt hónapban is történtek újítások az oldalon, de semmi olyan nincs, ami miatt az olvasóimnak egy teljesen új megjelenítést kéne megszokniuk. Folytatódott a Móvár Printtel közösen elindított faliképkészítés, és a galériánkat tovább bővítettük.

Bővebben...

Július (2017) bejegyzései

   Az elmúlt hónapban a Facebookon igazi nagyágyúk voltak a hónap bejegyzései. Persze egyik se ok nélkül került oda. Általában a havi olvasottsági adatok alapján állítom össze ezt a válogatást, de most kivételt tettem.

Bővebben...

A népek barátsága

   A cikk megírásához az adott ihletet, hogy egy nem Magyarországon született ismerősömmel beszélgettünk a magyarokról. Ő is azt az általánosan kialakult nézetet vallja, amit oly sokan gondolnak rólunk a nagyvilágban. Mégpedig azt, hogy a magyar egy pesszimista nép. Szerintem azonban ez nem igaz. Mindössze arról van szó, hogy mi nem szeretünk senkit.

Bővebben...